Az előző hétvége időjárását még egy markáns hidegfront tette mozgalmassá. Átvonulását ugyan az ország nagy részén nem kísérte kiadós eső, de ismét ott esett legtöbb csapadék, ahol legkevésbé volt rá szükség: a Nyírségben helyenként 15 mm-nél is több csapadékot regisztráltak. A front többfelé okozott zivatarokat is, ami ilyenkor még nem túl gyakori, sőt - az Északi középhegységben - néhol hózivatar is kialakult.
A front után bezúduló hideg levegő miatt a hét elején meglehetősen barátságtalan idő volt, többfelé fagyott hajnalban, és hétfőn az északkeleti megyékben még délután is 10 fok alatt maradt a hőmérséklet. Aztán egyre több lett a napsütés, és a hét közepére a hőmérséklet ismét a sokévi átlag fölé emelkedett.
A pénteki, gyenge hidegfront után a környező országok időjárását a magasban térségünk fölé érkező enyhébb levegő, illetve nagyrészt anticiklonális hatások alakítják. Nagyobb változást okozó front nem éri el a térséget.
Szombaton túlnyomóan napos idő várható, ha lesznek is gomolyfelhők az égen, csak kevés helyen fordul elő futó zápor. A változó irányú szél többnyire mérsékelt marad. A fagymentes éjszaka után, napközben 17 és 21 fok közé emelkedik a hőmérséklet. Vasárnap is alapvetően napos időre van kilátás, amit főként keleten zavarhat meg időnként erőteljesebb gomolyfelhőképződés, és elsősorban ott fordulhat elő egy-egy zápor, zivatar. A hőmérséklet hajnalban 1 és 8, délután 17 és 21 fok között alakul.
A hét utolsó napjaiban - a magasban zajló melegedés miatt - a melegfrontokkal együttjáró tünetekre kell számítani, annak ellenére, hogy front nem lesz felettünk. Az erre érzékeny szervezetűeknél a fejfájásnak, migrénnek, fáradékonyságnak légköri okai is lehetnek. A reakcióidő hosszabb lesz, ami közvetett módon hozzájárulhat a balesetek kialakulásához, a közlekedésben fokozott óvatosság szükséges. Mindamellett a sok napsütés, az enyhe, tavaszi idő, a szürke, téli hónapok után kedvezően hat legtöbbünk közérzetére, hangulatára - lehetőség szerint töltsünk minél több időt a szabadban!
A hétvégén többnyire kedvez az időjárás a legtöbb szabadtéri programnak, csak kevés helyen, vasárnap főként a keleti területeken fordulhat elő viszonylag rövid ideig tartó zápor, zivatar. Általában jók lesznek a feltételek többek között a kerti munkákhoz, kiránduláshoz, gyalogos- és kerékpáros túrázáshoz (de az esőkabátot azért érdemes betenni a hátizsákba).
Nem múlt el a fagyveszély
Az átlagosnál 3-5 fokkal enyhébb, de semmiképp sem szélsőséges időjárás várható a hétvégén. Az 1983. április 2-án, Kisteleken észlelt 26,6 fok volt a legmagasabb, míg a 2005-ben Zabartelen mért -8,6 fok a legalacsonyabb hőmérséklet, amit ezekben a napokban mértek Magyaroszágon. Bár lassan a tavasz derekán járunk, egyre enyhébb, melegebb az idő, a mi klimatikus viszonyaink mellett azonban még előfordulhatnak hajnali fagyok (mint ahogy a hét elején elő is fordultak többfelé).
Gyakran esik szó ilyenkor az időjárás-jelentésekben talajmenti fagyokról is. De vajon mért kell erről külön beszélni? Talán sokak számára nem nyilvánvaló: amikor a meteorológiai előrejelzésekben a levegő hőmérsékletéről van szó, akkor az mindig a talajfelszín felett, két méteres magasságban, nemzetközi szabványnak megfelelő körülmények között mért hőmérsékletre vonatkozik. Az utcákon, tereken, lakások ablakában elhelyezett - gyakran közvetlen napsugárzásnak is kitett - hőmérők, vagy a gépkocsik hőmérői leggyakrabban nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, azáltaluk mutatott értékek adott esetben több fokkal eltérhetnek az ugyanott, szabályos körülmények között mért hőmérséklettől.
A talaj közelében szabályosan mért hőmérséklet azonban a két méteren mért hőmérséklettől is gyakran eltér. Ez az eltérés függ a napszaktól, az időjárási körülményektől (felhőzet, szél, páratartalom stb.) és a felszín aktuális állapotától. Napközben, derült, szélcsendes időben, a napsugárzás következtében a felszín felmelegszik, közelében lényegesen magasabb a hőmérséklet, mint felette néhány méterrel. Éjszaka fordított a helyzet: a hosszú hullámú kisugárzás miatt a felszín lehűl, közelében hidegebb a levegő, mint magasabban. Ez magyarázza, hogy talajmenti fagyok fordulnak elő olyan esetekben, amikor egyébként a médiában közreadott előrejelzéseinkben a legalacsonyabb hőmérséklet 2-3 fokkal meghaladja a fagypontot.
A "fagyosszentek" még előttünk vannak, a tavasz további részében is számolni kell a fagyokkal, a fagyérzékeny növényekben, frissen kiültetett palántákban a talaj menti fagy komoly károkat okozhat - érdemes tehát figyelni az előrejelzéseket. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a vegetációs időszakban, vagyis április 1. és október 31. között, honlapjának veszélyjelzési oldalán régiónként figyelmeztet a talaj menti fagyok veszélyére (ezeket a veszélyjelzéseket az [origo] időjárás rovata is címlapján közli).