A radioaktív jódizotóp az urán fűtőanyag hasadásakor keletkezik az atomreaktorokban. Az anyag a reaktor sérülésekor kerülhet a levegőbe, mint legutóbb a Fukusima Daiicsi erőmű balesetében. A sugárzó jód a széllel és a csapadékkal nagy távolságra eljut, és az emberi szervezetben fokozza a pajzsmirigy rákos megbetegedésének kockázatát. A jód 131-es izotópjának szerencsére nyolc nap a felezési ideje, azaz gyorsan lebomlik. Ám a 129-es izotóp felezési ideje 15,7 millió év, emiatt katasztrófa esetén vagy az elhasznált fűtőelemek tárolásakor fokozottan veszélyes.
Nem győzik ellátni sugárzásmérővel az aggódó tokióiakat Mivel a többszörösen sérült fukusimai erőmű helyzete továbbra sem megnyugtató, a tokióiak sorra vásárolják fel a hordozható sugárzásmérő készülékeket, vagyis a Geiger-számlálókat. A gyártók nem győzik ellátni a forgalmazókat. Tokióban az Akihabara kerület az elektronikai boltok Mekkája - az üzletek többségében elfogyott a számláló. Számos tokiói nem bízik a minimális sugárterhelésről szóló hírekben, és aggódik a 240 kilométerre északra levő erőmű miatt, ezért inkább maga akar meggyőződni arról, hogy nincs veszély.
|
A radioaktív jód ártalmatlanítására eddig csak rendkívül körülményes eljárások léteztek - erre dolgoztak most ki új megoldást a brit kutatók. Neil Hyatt, a Sheffield Egyetem Anyagtudományi Karának professzora és kutatócsoportja ólom-jodid, ólom-oxid és vanádium-oxid hevítésével olyan vegyületet hozott létre - neve: Pb5(VO4)3I -, amely hűlés közben tömbbé szilárdulva magába zárja a radioaktív jódizotópot. A hevítéshez pedig elegendő közönséges konyhai mikrohullámú sütőt használni - mindössze három percig.
A radioaktív jódizotóp hő hatására illékony gőzzé válik, ezért ártalmatlanítása eddig kizárólag tökéletesen szigetelt, magasnyomású kamrában volt lehetséges. A vanádium jól vezeti a 2,45 gigahertzes mikrohullámokat, amellyel a konyhai mikró is működik. A kutatók által összeállított vegyület olyan gyorsan eléri olvadáspontját, hogy nem bír felszabadulni belőle radioaktív jód.
Az összeállt Pb5(VO4)3I már nem képes a 2,45 GHz mikrohullám elnyelésére, azaz nem melegszik tovább. Lehűlve pedig megszilárdul, magába zárja a jódizotópot: az anyag nem sugárzik, és biztonságosan kezelhető. Hyatt professzor azt reméli, egyszerű és gyors módszere a fukusimaihoz hasonló katasztrófahelyzetekben is bevethetővé válik, valamint megoldást kínál az atomerőművek használt fűtőelemeinek biztonságos tárolásához.
HKZS