Visszafogta a melegedést a kénszennyező Kína

Az óriási ütemben bővülő kínai ipar energiaigényeit főleg szénerőművekkel fedezték Kínában. Emiatt egyre több kénvegyület került a levegőbe, amely elősegítette a felhőképződést, így verve vissza a napsugárzást. A legutóbb mért melegrekordok azonban már a globális felmelegedés gyorsulását jelzik. 

A rendkívüli növekedéssel a kínai ipar valójában visszafogta a globális felmelegedést az elmúlt évtizedben, az üvegházgáz-kibocsátás kártékony hatása azonban most újra jobban érezhető - vonták le a következtetést az 1998 és 2008 között mért átlaghőmérsékletek tanulmányozása után amerikai és finn klímakutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn megjelent tanulmányukban.

Míg a 2000 utáni évtized a legforróbbak egyike volt a meteorológiai statisztikák szerint, a felmelegedés léptéke valójában csökkent - egészen 2009-2010-ig, amikor a hőmérsékletek ismét felfelé szöktek. Az éghajlat felmelegedésének látszólagos stagnálása többek között összefüggésben van azzal, hogy Kínában meredeken növekedett a szénfelhasználás, és ezzel párhuzamosan a légkör kénszennyezése is. (A szénfaló Kínáról lásd korábbi cikkünket.)

"Az emberek rendszerint csak a szén-dioxid felmelegítő hatására gondolnak, de Kína gazdasági bővülésénél nagyban növekedett a kénkibocsátás", amely hűti az éghajlatot, így ellensúlyozva az egyre növekvő üvegházgáz-kibocsátás miatti melegedést - magyarázta a tanulmány vezető szerzője, Robert K. Kaufmann, a Bostoni Egyetem professzora.

Elvileg kénösszetevőket a légkörbe pumpálva vissza lehetne fogni a globális felmelegedést, mert ezek a vegyületek elősegítik a napsugarakat visszaverő felhők és köd képződését (vagyis növelik a Föld albedóját). Egy korábbi tanulmány eredményei szerint viszont ez nem megoldás: a felmelegedés csökkentéséhez szükséges kénmennyiség megsemmisítené az ózonréteget az Északi-sark fölött, és mintegy 70 évvel késleltetné az antarktiszi ózonlyuk eltűnését - állapították meg amerikai kutatók.

Hamar eloszlik a kénszennyezés

Kína szénfelhasználása a kétszeresére növekedett 2003 és 2007 között, ez önmagában 26 százalékkal növelte a szén iránti keresletet a világpiacon - világított rá Kaufmann. Ez a mennyiség megfelel annak, amennyivel korábban huszonkét év alatt növekedett az egész világ szénfelhasználása. "Szóval, ami korábban huszonkét évbe telt, most csak négy évet emésztett fel, és magasabb szintről indult, mert a kínai ipar az 1990-es években is sok szenet használt" - magyarázta Kaufmann.

Kína nemcsak a legnagyobb szénfelhasználó, hanem a legnagyobb kitermelő is

Peking azonban felismerte a gazdasági növekedéssel járó káros környezeti-egészségügyi hatásokat, és egyre több szénalapú erőműre kerülnek fel a kénrészecskék szűrésére alkalmas berendezések. A kén gyorsan eltűnik a levegőből, a szén-dioxid azonban tartósan megmarad, épp ezért ismét jobban érzékelhető lesz a CO₂ üvegházhatása. A hőmérséklet több mint egy évszázada nő, amióta az ipari forradalom miatt üvegházhatású gázok kerülnek a levegőbe, főleg szén-dioxid és metán. Az átlaghőmérséklet nem folyamatosan emelkedik: a most vizsgált időszakhoz hasonlóan a második világháború után is stagnálás volt, amikor robbanásszerűen nőtt a kénkibocsátás az ipari termelés miatt - magyarázta Kaufmann.

1998 és 2008 között viszont nem csak a kínai ipar kibocsátotta kénszennyezés miatt volt valamivel hűvösebb a modellszámítások előrevetítette hőmérsékleti átlagokhoz képest. Kaufmann kutatócsoportja megállapította: a vizsgált évtized egybeesik a naptevékenység ciklikus lanyhulásával, így kevesebb energia érte el a Földet. Ezen felül ebben az időszakban a Csendes-óceánon és a fölötte levő légrétegekben inkább a La Nina jelenség volt a domináns, ami az El Ninóval ellentétben hűvösebb időjáráshoz vezet.

Mivel a naptevékenység élénkül, a kénszennyezés eloszlásával együtt a globális felmelegedés gyorsulásához vezethet. "Úgy találtuk, a legutóbbi átlag-hőmérsékleti rekordok összevágnak azokkal az ismeretekkel, amelyekkel jelenleg rendelkezünk a földfelszíni hőmérséklet, a klíma természetes változékonysága és az emberi tevékenység légkört melegítő és hűtő hatásainak összefüggéseiről" - állapították meg a kutatók. 2010 volt a legmelegebb év a meteorológiai mérések kezdete óta eltelt időszakban - ezt állapította meg a NASA és az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA). A brit meteorológiai intézet szerint a tavalyi volt a második legmelegebb esztendő volt 1998 után.