Magyarországon eddig nem alkalmazott eljárással hasznosítaná a több száz méter mélységben lévő széntelepeket Ajka, Dorog és Pécs térségében az ausztrál Wildhorse Energy magyarországi leányvállalata - írja a Napi Gazdaság. A technológia lényege: külszínről mélyített fúrásokkal először felderítik a szénvagyon elhelyezkedését, nagyságát, majd szintén mélyfúrásokon keresztül vizet és oxigént juttatnak a mélybe a szén meggyújtására és hevítésére.
Az így keletkező fűtőanyag, a légnemű széngáz a fúrólyukakon, csővezetékeken keresztül jön a felszínre. Az égésterméket, vagyis a hidrogént és szén-monoxidot tartalmazó szintetikus gázt áramtermelésre használják, illetve mesterséges földgáz (SNG) is gyártható belőle. Ilyen szénfelhasználásra alapozó gázerőművek működnek Ausztráliában, Belgiumban, Kínában és Spanyolországban is. Az égés során víz és szén-dioxid keletkezik.
Az ausztrál cég magyarországi leányvállalata megkapta az engedélyeket a kutatásra, Pécsett megkezdődtek a kutatófúrások is. A projekt jövőre kezdődik a dorogi medencében, ahol a számítások szerint 240 millió tonna barnaszén található a mélyben - mondta el az üzleti napilap hétfői számában Korompay Péter, a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi titkára. A Wildhorse honlapja szerint a cég előzetes megállapodást kötött a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó PannonPower Zrt.-vel a szintetikus gáz felvásárlásáról.
A mélyművelésű szénbányászat gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, mert feketekőszénből ugyan 1,6 milliárd tonnát rejt a föld, ám ebből csak 199 millió tonnát lehetne műszakilag felszínre hozni, és az is túl sokba kerülne. Barnaszénből elvileg több mint száz évre biztosított az ország ellátása, ugyanis a földtani vagyon 3,2 milliárd tonnára rúg, és ebből mintegy 170 millió tonnát lehetne gazdaságosan felszínre hozni a Magyar Földtani és Bányászati Intézet 2006-os kutatási eredményei szerint. (Részletek a magyar szénvagyonról ebben a cikkben.)