Miért van ekkora szárazság az idén?

Csak az Alpokalján és az északkeleti országrészben éri csupán el a januártól mostanig lehullott csapadékmennyiség azt a szintet, amit november elejére szokott. A legkevesebb eső 2011-ben a Balaton és a főváros környékén esett. A kifejezetten száraz időt a többször visszatérő anticiklonok okozták, és nem valószínű, hogy decemberben javulna a helyzet.

A különösen száraz időjárás miatt súlyos a csapadékhiány a Balaton és a főváros környékén: itt az ilyenkor szokásos mennyiség fele hullott le még csupán. Pénteken frissítette egyhavi előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Ebből a prognózisból az látszik, hogy nincs sok esély arra, hogy év végéig az időjárás bepótolná a szokásos csapadékmennyiségből hiányzó részt.

A száraz időjárás kiváltó oka egyértelműen az volt, hogy ebben az évben csak nagyon ritkán fordultak elő azok az időjárási helyzetek, amelyek nagy mennyiségű csapadékhullással járnak együtt (ilyen például, ha mediterrán ciklon alakul ki a Genovai-öböl felett). Ráadásul, amikor az időjárási helyzet kedvezett volna a csapadéktevékenységnek, a lehulló eső mennyisége elmaradt a szokásostól, a sokévi átlagtól. Ezen a térképen a fehérrel és világoskékkel jelzett területeken volt a legkevesebb eső ebben az évben:

November 21-ig folytatódik a száraz idő, csapadékra kicsi az esély, majd növekszik a esőzés valószínűsége. November utolsó harmadában már a sokévi átlaghoz közeli, december első tíz napjában pedig már azt kevéssel meghaladó csapadékra van kilátás. Ezen a grafikonon az látható, hogy november végéig marad a szárazság, mert az előrejelzett mennyiségű csapadék jóval elmarad az országos éghajlati átlagtól. A grafikon egy-egy oszlopa öt-öt nap csapadékát jelöli; az éghajlati átlag az 1971-2000. év közötti harminc évre vonatkozik:

Mi vezetett idáig?

Eleve csapadékban szegény volt a 2011-es tél, vagyis a január és a február is. Több ötnapos időszakban is csak csapadéknyomnyi mennyiség volt jellemző, de a két hónap folyamán előfordultak szinte teljesen száraz ötnapos periódusok is. (A csapadéknyom területi átlagban egy milliméternél kevesebb esőt jelent, vagyis egy négyzetméternyi felületre egy liternél is kevesebb csapadék hull).

A sokéves átlagot meghaladó eső tavasszal, március második felében és május elején fordult elő; a maximumot március 20-án mérte az Országos Meteorológiai Szolgálat. A március 16-20. közötti ötnapos periódusban egy mediterrán ciklon átvonulásához kapcsolódóan mintegy 20,5 mm csapadék hullott országos átlagban. Áprilisban viszont már igen száraz volt az idő: egyetlen napon sem érték el az ilyenkor szokásos értéket az országos csapadékösszegek. Április 9-én porhivar volt Bicskén és Herceghalmon, mert a talaj felszíne már kiszáradt a dombokon, a kevésbé kötött talajtípusoknál.

Télen és tavasszal egész Európára a száraz idő volt jellemző. Februárban, márciusban és áprilisban az 1951 és 2000 között mért csapadékátlagnak csak 40-80 százaléka hullt a kontinensen - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a globális csapadék-klimatológiai központ (GPCC) adatai alapján. Az Egyesült Királyságban a szárazság erdő- és bozóttüzeket okozott, ami ritka a nedves klímájáról ismert országban. Délkelet-Angliában 1953 óta nem volt ilyen szárazság, mint most; Hollandiában több helyen kigyúlt a dűnék növényzete.

A nyár első felében kicsit magára talált az időjárás csapadék szempontjából, ugyanis júniusban a lehulló csapadékmennyiség már elérte az ilyenkor szokásos értéket, sőt júliusban az ilyenkor szokásos mennyiség két-háromszorosa hullott le az ország nagy részén. A kedvező folyamat azonban itt véget is ért, hisz a Kisalföld északi csücskének kivételével augusztusban nagyon száraz időjárás volt, volt olyan szeglete az országnak, ahol egyetlen csepp eső sem esett az egész hónapban.

Őszi szántás - porzik a talaj a csapadékhiány miatt

Csapadékosság szempontjából a szeptember is alulmúlta a sokévi átlagot, ugyanis egész hónapban 19-én esett eső, más napokon szinte elhanyagolható volt a lehulló csapadék mennyisége. Mind a két hónapban tartósan egy-egy nagy kiterjedésű anticiklon határozta meg Közép-Európa időjárását. A magasnyomású légrétegek által uralt területen kialakuló légáramlások szárító hatásúak, így alig van felhő az égen, és csapadékmentes, nyugodt az idő.

Az anticiklon afféle légköri hátságként viselkedik: meggátolja, hogy az Atlanti-óceán felől a változékonyabb, csapadékos időt hozó ciklonok átterjedjenek Európa fölé. Ez a képződmény egyben akadályozza is az időjárás-változást (vagyis esetleg a jelentős csapadékot) hozó frontok vonulását, illetve jelentősen gyengíti őket. Október viszont kicsit javított a szárazságon, az ország nagy részén a lehulló csapadékmennyiség elérte az ilyenkor szokásos értéket.

Rontotta a termésátlagokat a szárazság
Tavasszal ugyan a száraz időjárás segített a gazdáknak a belvízzel elárasztott több tízezer hektáron, azonban májusban már kiszáradt a talaj felső rétege, és az őszi vetések zavartalan növekedéséhez már több eső kellett volna. Szeptemberben aztán a szinte nyári meleg ugyan gyorsította a napraforgó, a kukorica és az alma betakarítását, de a még betakarítatlan burgonyatáblákon teljesen lelassult a munka.

A szinte csontkemény talajból még feszítővassal sem tudják kiszedni a krumplit - mondta Guttyán Tamás, a szabolcs-szatmár-beregi kormányhivatal főfalugazdásza. Az elvetett terület 15-20 százalékán a hiányzó eső miatt nagyon rosszul kelt ki a repce. Veszprém megyében szintén a szárazság miatt gyengébb volt a burgonyatermés, továbbá megnehezítette az őszi szántást, a gépek is több gázolajat fogyasztottak a kötött talaj miatt - mondta Boros Gábor, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője. A nehezen művelhető talaj Tolna megyében is lassította a szántást.

Török László