Rekordmennyiségben kerül üvegházgáz a levegőbe

Minden eddiginél nagyobb mértékben emelkedett 2010-ben a világ szén-dioxid-kibocsátása az amerikai energiaügyi minisztérium szakembereinek számítása szerint. A kibocsátás növekedése túltesz az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének legrosszabb forgatókönyvén.

Globálisan 512 millió tonnával több szenet juttatott az emberiség a levegőbe 2010-ben, mint 2009-ben, ami hat százalékos emelkedésnek felel meg. Az extra szennyezés több mint feléért két ország, Kína és az Egyesült Államok felelős - mondta Gregg Marland, az Appalache Állami Egyetem geológusa. A növekmény nagyságrendjét érzékelteti, hogy több mint félmilliárd tonna szén-dioxid egyetlen országban sem kerül egy év alatt a levegőbe a három legnagyobb szennyező, Kína, az Egyesült Államok és India kivételével.

A közvetlenül a szén elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás mennyisége 2010-ben még az átlagnál is nagyobb arányban, 8 százalékkal emelkedett, Kína és India a két legnagyobb szénfelhasználó ország.

"Óriási ugrásnak" számít a több mint félmilliárd tonnás kibocsátási növekmény - mondta a friss adatokról Tom Boden, az amerikai energiaügyi minisztérium szén-dioxid-elemző központjának igazgatója az AP hírügynökségnek. "Az új adatok szerint több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amennyivel a legrosszabb esetet figyelembe véve az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) 2007-ben számolt. Úgy látszik, a globális gazdasági válságnak vége van az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából. 2010-ben több fosszilis energiaforrás fogyott, mert az emberek utaztak, és az ipari termelés is megélénkült világszerte" - mondta Boden.

Így alakult az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az Európai Unióban
(kattintásra nagyobb méret nyílik)

"A jó hír az, hogy a fejlődő országok gazdasága gyors ütemben bővül, vagyis egyre több ember életminősége javul a szegényebb országokban. Viszont ha ez még több szén felhasználásával jár, az az egész világot veszélyezteti" - mondta John Reilly, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) klímatudományi és klímapolitikai kutatóprogramjának társigazgatója.

A kibocsátási trendek alakulásának ezzel együtt van jó oldala is Reilly és Andrew Weaver, az ausztráliai University of Victoria klímakutatójának elemzése szerint. Azok a fejlett országok, amelyek ratifikálták az 1997-ben kötött kiotói megállapodást az üvegházgáz-kibocsátás csökkentéséről, összességében azóta valóban visszafogták a szennyezést. Így sikerült elérni, hogy a kibocsátás 8 százalékkal kevesebb, mint 1990-ben. Két évtizeddel ezelőtt a fejlett országok voltak a felelősek az összkibocsátás 60 százalékáért, ez mára körülbelül 50 százalék alá csökkent Reilly szerint. A két legnagyobb kibocsátó közül az USA nem írta alá az egyezményt, a fejlődőnek számító Kína pedig erre hivatkozva elzárkózik az önkorlátozástól.