Városi legenda, hogy a fehér tető enyhíti a globális fölmelegedést

Fehérre festés helyett inkább szereltessen napelemet a tetőre az, aki szén-dioxid-lábnyomát akarja csökkenteni - tanácsolják a Stanford Egyetem kutatói, akik elsőként modellezték, milyen lenne a festés hatása húsz év alatt a klímaváltozás szempontjából. Eredményeik szerint lényegében semmilyen.

Az épületegyüttesek több hőt sugároznak ki, mint a településeket körülvevő mezőgazdasági és zöldterületek: ezt nevezik városi hősziget-jelenségnek. A teljesen beépített felületek ugyanis részben visszaverik a napsugarakat, továbbá az egyneműen sötét színű felületek (utak, épületek) több napsugárzást nyelnek el, mint a természetes felületek.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a növényzet hiánya miatt a városokban nem érvényesülhet a párologtatás jótékony, hűtő hatása.Környezetvédők szerint a tetők fehérre festésével gyorsan enyhíthető a hőhatás. Fehérre festési kampányt szorgalmazott Steven Chu Nobel-díjas fizikus, az Obama-kormányzat energiaügyi minisztere is a globális fölmelegedés enyhítése érdekében.

Azt nem cáfolják a felvetést most megvizsgáló amerikai kutatók, hogy a fehér tető hatására hűsebbek az alatta lévő szobák, csakhogy a visszavert napfény csökkenti a felhőképződést, azaz összességében még több sugárzás éri a földfelszínt. "Ez éppenséggel fokozza a városi hősziget erejét" - mondta Mark Z. Jacobson a Stanford Egyetem környezetmérnök professzora, a tanulmány vezető szerzője a Journal of Climate folyóiratnak (a tanulmány eredetije itt elérhető.)

Tanítványa, John Ten Hoeve együttműködésével Jacobson modellezte, hogy a globális fölmelegedésért 79 százalékban felelős üvegházhatású gázokkal és a 18 százalékban felelős korommal szemben a városi hősziget jelensége csak elenyésző mértékben gyorsítja a klímaváltozást. A fehér tetők által visszavert többletsugárzás viszont stabilizálja a levegő molekuláit, s így lassítja a nedvességcseppek és a légköri hőenergia függőleges áramlását - a megrekedt hőréteg pedig nem kedvez a felhőképződésnek. Lehet, hogy a fehér tetővel egyenként hűtjük az épületeket, de közben melegítjük az egész Földet, figyelmeztet a számítások alapján Jacobson. "Nagyobb klímavédelmi hatást lehet elérni a légszennyezés csökkentésével" - ajánlja a professzor.

A Stanford kutatója szerint a környezetvédelem terén az azonnali megoldással kecsegtető módszerek kevésbé hatékonyak: nem orvosolják a problémát, hanem elfedik. Fehérre festés helyett inkább azt javasolja: kerüljenek a tetőkre fotovoltaikus napelemek, amelyek valóban csökkentik az épületet elérő napsugárzás mennyiségét, hiszen a berendezés elnyeli és elektromos árammá alakítja a napenergiát. Így az épületben élők-dolgozók kevesebb villanyt használnak a hálózatról, amivel érdemben tesznek valamit a globális fölmelegedés ellen.