Elmarad az áttörés a klímakonferencián

Valószínűleg az utolsó pillanatban sem tudja az EU rávenni Kínát, Indiát és az USA-t a minél gyorsabb üvegházgáz-csökkentésre. A tárgyalások akár a jövő nyáron is folytatódhatnak, de a nemzetközi klímapénzalap kérdésében már előbbre jutottak a felek - mondta a durbani ENSZ-klímakonferencia helyszínéről Kovács Tamás Iván, a NFM helyettes államtitkára az [origo]-nak.

"Hiába csökkenti az Európai Unió akár 80 százalékkal is az üvegházgáz-kibocsátását a következő évtizedekben, ez globális méretekben kevés, mert a legfrissebb számítások szerint az EU a világ összes kibocsátásának mindössze 11 százalékáért felelős" - mondta az [origo]-nak a durbani klímakonferencia tárgyalási szünetében Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a magyar küldöttség vezetője. Éppen a globális felmelegedés miatti felelősség kérdése körül vannak továbbra is súlyos ellentétek az ENSZ 17. klímaügyi konferenciáján.

A péntek kora délutáni helyzet szerint összesen százhúsz állam támogatja az EU célkitűzését, amely szerint 2015-ig köttessék új, a világ összes államát magába foglaló klímavédelmi megállapodás, amely a nemzetközi jog erejével kötelez minden részes felet arra, hogy meghatározott nagyságrendben fogja vissza üvegházgáz-kibocsátását. Az egyezmény a 2015-ös aláírás után további öt évvel, 2020-tól lépne életbe. A javaslatot Brazília, a korábban a kiotói jegyzőkönyv felmondásával fenyegetőző Kanada, valamint a további csökkentési vállalásoktól elzárkózó Japán is támogatja, továbbá csatlakozott hozzá számos afrikai állam és a klímaváltozástól leginkább fenyegetett szigetországok csoportja.

"Inkább a sikertelenség a valószínű"

A világ egyik leggyorsabban bővülő gazdaságú országa, India viszont mereven elzárkózik attól, hogy a fejlődő államok nemzetközi jogilag kötelező csökkentéseket vállaljanak. A kínai álláspont nem egészen világos - a konferenciáról szóló tudósítások szerint a kínai tárgyalócsoport üdvözölte az EU javaslatát, de nem igazán hajlandó belemenni az új egyezmény aláírásába. Az Egyesült Államok főtárgyalója, Todd Stern csütörtökön olyan nyilatkozatot tett, amelyből úgy tűnt, az USA az EU mellé állna, de Stern gyorsan visszakozott, közölve, hogy az Egyesült Államok rugalmasabb klímatárgyalási menetrendet akar.

"Nagyon nehéz megjósolni, mi lehet a tárgyalások kimenetele. Nem kizárt, hogy a 2009-es koppenhágai fordulóhoz hasonlóan ismét hajnalba nyúló tárgyalások lesznek. Én a péntek délelőtti helyzet alapján több esélyt adok arra, hogy inkább sikertelen lesz a konferencia" - mondta Kovács Tamás Iván. "A tárgyalásokat megnehezíti, hogy az Egyesült Államokban jövőre választások lesznek, a kínai álláspont meglehetősen merev, és az indiai környezetvédelmi miniszter a fejlett államok történelmi felelősségét emlegette a globális felmelegedésben" - mondta Kovács.

"Akkor egyenek szenet" - a brit Oxfam segélyszervezet tiltakozása a klímakonferencián

Tény, hogy a legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid hosszú évszázadokig a légkörben marad, tehát jelenleg jobbára a 19-20. század kibocsátásai miatt nő az átlaghőmérséklet a Földön. Jelenleg Kína a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, évente 6,83 milliárd tonnával, a második helyezett 5,2 milliárd tonnával az Egyesült Államok. Ha egy lakosra vetítjük az éves kibocsátást, akkor egy kínai polgárra 5,14 tonna esik, míg egy amerikai miatt 16,9 tonna kerül a légkörbe. Az egy főre számított kibocsátással viszont Kína gyorsan közelíti az európai uniós átlagot - például Magyarországon ez 4,81 tonna, míg Németországban 9,16 tonna.

Ha viszont a történelmi kibocsátásokat nézzük, akkor egy kínai polgárra 80,4 tonna kibocsátás esik, egy indiaira 25,6 tonna, míg egy magyarra 423, egy német állampolgárra 987, egy amerikaira 1126 és egy britre 1127 tonna (további adatokért lásd a Guardian interaktív CO₂-térképét itt).

EU: Sokoldalú megállapodás kell

"Kína, India és más fejlődő országok általában azzal érvelnek az ENSZ klímakonferenciáin, hogy figyelembe kell venni: egyes államok még az iparosodásnak egy korábbi szakaszánál tartanak. Durbanben viszont élesen felvetődött a fejlett államok részéről, hogy az érintetteknek el kellene ismerniük, hogy Kína vagy akár Szingapúr már nem az a fejlődő ország, mint amilyen 1992-ben volt, amikor elkezdődtek az első tárgyalások az üvegház-korlátozásokról" - mondta Kovács Tamás Iván.

Az Európai Unió álláspontja az, hogy a globális felmelegedés és a klímaváltozás globális probléma, így sokoldalú kötelezettségvállalással lehet csak kezelni. Ehhez pedig az szükséges, hogy a legnagyobb kibocsátók mind csatlakozzanak a majdani egyezményhez, mert az EU és a 120-ak együtt is kevesek olyan nagyságrendű kibocsátás-csökkentés végrehajtásához, amely valóban hatással lesz az egész földi klímára. Az uniós álláspont szerint, ha a felek belemennek az átfogó egyezmény kidolgozásába, akkor a kiotói jegyzőkönyv aláírói további csökkentési kötelezettségeket vállalnak 2012 utánra is.

Aktivisták tiltakoznak a fejlett államok ellenállása miatt

Magyarország abban érdekelt, hogy a szén-dioxid-kvóták kiotói keretek között kialakított piaca tovább működjön az Unióban, így az ország további zöld beruházásokat tudjon végrehajtani a kvóták eladásából. E kérdésről is folynak az egyeztetések - mondta a helyettes államtitkár.

Nyáron még lehet egy plusz forduló

Connie Hedegaard, az EU klímaügyi biztosa helyi idő szerint fél 4-kor adott nyilatkozatában erős nyomást gyakorolt a 2015-ös egyezménytől elzárkózó három nagy gazdaságra, Kínára, Indiára és az Egyesült Államokra: "Szükségünk van rájuk a tárgyalóasztaloknál - nem sok időnk maradt hátra. A világ rájuk vár" - közölte a konferencián.

A fejlődő-fejlett ellentétről azt mondta Martin Khor, a fejlődő országokkal foglalkozó agytröszt, a South Centre szakértője a Guardian brit napilap tudósítójának, hogy Kína és India egyetlen hibája a nagyság, de semmiképp nem minősíthetők át fejlett országokká. "A nemzeti összterméket nézve India 184 ország közül a 132. helyen áll az IMF rangsorán, míg Kína közepes jövedelmű országnak számít, sőt, hat afrikai államban, köztük Dél-Afrikában magasabb az egy főre eső nemzeti össztermék, mint Kínában. Ennek ellenére az EU és az USA ugyanazt az erőfeszítést várja el tőlük. Ez igazságtalan" - magyarázta.

A durbani klímakonferencia hivatalos programja péntek este véget ér. Ha nem lesz megállapodás a hajnalig tartó vagy talán a szombati napra is áthúzódó tárgyalásokon, két forgatókönyv valószínű az NFM államtitkára szerint. A tárgyalások a 2012-es, Katarban tartandó ENSZ-klímakonferencián folytatódhatnak, ám ez esetben biztosan jogi vákuum keletkezik, mert 2012 végén hatályát veszti a fejlett országokat üvegházgáz-csökkentésre kötelező kiotói jegyzőkönyv. A köztes megoldás az, hogy legyen "félidőben" egy klímacsúcs 2012 nyarán, amikor az ENSZ az 1992-es Rio de Janeiró-i környezetvédelmi csúcs húszéves évfordulójára szervez konferenciát. E megoldás hátránya az, hogy "levenné a feszültséget", vagyis a legnagyobb kibocsátó államok delegációi már nem éreznék azt a nyomást, mint Durbanben - mondta a NFM helyettes államtitkára.

Vannak olyan részkérdések is, amelyekben előrébb jutottak a tárgyalófelek. Az egyik ilyen egy klímaalap létrehozása, ez nagyjából évi 100 milliárd dollárt tartalmazna a kibocsátáscsökkentéshez szükséges beruházások támogatására.

A jelenlegi gazdasági helyzetben valószínűtlen, hogy ez az alap közpénzekből működne 2013-tól, valószínűleg államok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi alapok és a magánszféra közös együttműködésével jöhetne létre. Az alap várhatóan létrejön világbanki segítséggel, és egyes tagországok is tettek felajánlást a plenáris ülésen, köztük Németország jelezte, hogy jelentős összeget ajánl fel - mondta erről Kovács Tamás Iván.