Egyre több az erdő Magyarországon

Az erdő az egyetlen termék, amelyet nem piaci alapon termelnek meg - mondják az erdészek. A közhiedelemmel ellentétben gyarapodnak az erdők Magyarországon, mert az évente kivágott faanyag még a felét sem éri el annak, amennyivel az erdők természetes módon növekednek.

Nagyjából két hét van hátra a fő fakitermelési szezonból. Az erdőgazdálkodók ilyenkor termelik ki a legtöbb fát, vagyis a fő bevételi forrásukhoz március végéig kell hozzájutniuk. Ebből viszont a túrázók sokszor csak annyit látnak, hogy irtják az erdőt. "Tévhit, hogy fogynak az erdők Magyarországon, sőt az utóbbi tíz évben jóval kevesebb fát vágtak ki az erdőgazdálkodók egy év alatt, mint amennyi a gyarapodás volt" - mondta Szomi Edina, a Magyar Agrárkamara központi szakmai irodájának munkatársa az [origo]-nak.

Az itthoni erdők famennyisége átlagosan 13,1 millió köbméterrel nőtt évente az utóbbi tíz évben. Ebből átlagosan valamivel több mint hétmillió köbmétert vágnak ki évente. Ha ezt fát mind eltüzelnék, közel hárommillió családi ház fűtésére futná belőle egy szezonban.

"Ha a kivágott mennyiség értékét nézzük, akkor bőven a százmilliárd forintos nagyságrendről beszélünk. Pedig ha azt vesszük, hogy a természetes növekedés révén az erdők mennyivel gyarapodnak tizenkét hónap alatt, már nem tűnik olyan soknak ez a hétmillió köbméter" - mondta Burián Endre, a Baranya megyei Mecsekerdő Zrt. erdőgazdálkodási szakértője az [origo]-nak.

Az országban évről évre kevesebb fát vágnak ki, mint amennyi egy évben "megterem". Ez annyit tesz, hogy a frissen nőtt mennyiségnek a felét termelték ki 2010-ben, és a mostani szezonban is hasonló lesz az arány. Ezzel szemben 2000-ben kevésbé tudtak gyarapodni az erdők, mert az éves növekedést 62 százalékos kitermelés ellensúlyozta. "2005-től folyamatosan csökken a kitermelés aránya. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy csökkent volna a kereslet a tűzifa, az épületfa vagy a bútoralapanyag iránt, hanem azt, hogy erdészeti szempontból kisebb mennyiséget volt indokolt kivágni" - mondta Szomi Edina.

A hosszú távú tervezés kötelező

Meglehetősen hosszú adminisztratív úton dől el, hogy végül egy adott fát az idei szezonban kitermelnek-e vagy sem. "Az erdő és a fa az egyetlen termék, amelynek a termelését nem a piac vezérli, még akkor sem, ha a gazdálkodó aztán persze piaci alapon dönt arról, hogy a drága rönköt nem darabolja fel tűzifának" - mondta erről Burián Endre.

Minden erdő úgynevezett erdőtervezésen esik át, amelyet tízévente kell lebonyolítani. A területileg illetékes erdészet állapotfelmérést készít, és szakmai szempontok szerint mit lehet vagy kell tenni az adott, akár több ezer hektáros területen. Ezeket a terveket a vidékfejlesztési miniszter írja alá. Az erdőgazdálkodó ebből kap egy példányt, amelyből éves terveket készít. Ezután az egyes műveleteket be kell jelentenie a hatóságnál, mely meg is vétózhatja, ha például valaki indokolatlan tarvágást akar (egyébként ezt az erdőtörvény kifejezetten tiltja az állami erdőkben).

A kitermelést mindig be kell jelenteni a területileg illetékes az erdészeti igazgatóságon. A kötelezettség ráadásul nem csak az erdőkre, hanem zártkertekre, fásított területekre is vonatkozik. Ha valaki elmulasztja, az erdészet köbméterenként 30 ezer forint bírságot szabhat ki.

Vágták a senki erdejét

"Az illegális fakitermelés létező jelenség, noha az erdők tulajdonjogának rendezésével az utóbbi években valamennyire visszaszorult. Korábban az volt a jellemző, hogy az úgynevezett senki erdejét vágták ki. Ma már kevés az olyan terület, amelynek ne lenne gazdája, az erdők szinte fele magántulajdonban van. Ha pedig van gazdája, igyekszik odafigyelni, bár tény, hogy ő sem aludhat kint az erdőn. A gazdálkodók szélmalomharcot folytatnak a tolvajokkal" - mondta Burián Endre. Elmondása szerint Észak-Magyarországon évtizedek óta létező gond a falopás, Baranyában pedig az Ormánságra jellemző.

A fakitermelési szezon októberben kezdődik és márciusban ér véget, vagyis akkor lehet vágni az erdőt, amikor a fák vegetációs időszaka véget ér. Az erdészek ilyenkor járják végig a felügyeletük alá tartozó erdőket, kiválogatják a kiszáradt fákat. "A faosztályozás során kiválasztják az úgynevezett javafákat, ezek a leginkább fejlődőképes példányok. Ezeknek a további növekedését segíti elő a nevelő vágás, amikor a fa környezetét szabadabbá teszik" - mondta az agrárkamara szakértője.

A kitermelt faanyagot nem lehet úgy összerakni, hogy szabályosan, fűrészáru módjára kitöltse a teret. Az úgynevezett erdei köbméter ezért a legtöbb esetben gyakorlatilag 1,7 köbméter, vagyis a méteres hosszra vágott fát 1,7 méter magasra rakják. Tömegét tekintve egy erdei köbméter 10-12 mázsa élőnedves keményfának felel meg.

Célzott vágás

Ahogy növekszik az erdő állománya, évről-évre tisztítani kell, majd a legjobb törzsek kiválasztásával gyéríteni. A fiatalabb korú erdők kitermelésére azért van szükség, hogy a maradék megfelelően tudjon növekedni; az idősebb állomány már bevételt termel. Az úgynevezett szálaló erdőkben egyszerre és együtt fordul elő minden korosztályban tartozó fa, így az erdészeti szempontból viszonylag gyakran, három-hat évente kell alaposan felmérni az állományt, és célzott vágásokat végrehajtani.

Nem mindegy persze, hogy az érintetlen őserdőkhöz inkább hasonlító, úgynevezett természetközeli erdőről van szó, vagy faültetvényként termesztett fafajokról. Ez utóbbi azért előnyös a gazdálkodónak, mert a gyors növekedésű faállományon nem kell évről-évre minden nevelési beavatkozást elvégeztetnie. Erdőt telepíteni vagy újratelepíteni egyébként nem olcsó mulatság: több százezer forintba kerül hektáronként - mondta Szomi Edina.

Aki érintetlen őserdőben szeretne túrázni, ahol a korhadó törzseken nő az új növényzet, annak legalább félezer kilométert kell autóznia a Kárpátokig, mert itthon már csak ember által alakított erdők vannak. Magyarországon évszázadok óta tervezett erdőgazdálkodás folyik, Mária Terézia korában már szigorúan szabályozták a kérdést. Ami azelőtt zajlott, azt erdőhasználatnak nevezi a szakma - mondta Burián Endre. Jelenleg Magyarországon kétmillió hektárt borítanak az erdők (ez az ország területének 21,5 százaléka): az 1918 után egymillió hektárt főleg az 1845 utáni telepítésekkel növelték meg fatömegben és területben egyaránt. Ezen a kétmillió hektáron összesen 355-360 millió köbméternyi fa van.

Ehhez az óriási mennyiséghez képest valóban nem tűnik soknak a hétmillió kitermelt köbméter. Kitermelni a gazdaságilag felhasználható erdőállományból lehet. Ez a rész az összes erdő 63 százalékát teszi ki, míg a talaj- és mezővédelmi célból őrzött erdők aránya 35-36 százalék. A szakmai zsargon "közjóléti célúnak" nevezi a fennmaradó mennyiség jó részét kitevő parkerdőket, de elhanyagolható mennyiségben vannak olyan apró erdőterületek, amelynek a felhasználási területe egyszerűen nem jelenik meg a szakmai statisztikákban.

Megártott a szárazság az erdőknek
A 2011-es rekordszárazság elsősorban a fiatal csemetéket viselte meg, de nincs jó hatással az idősebb fák kondíciójára sem a Mecsekerdő állami erdőgazdálkodási vállalat információja szerint. Erdészeik tapasztalata szerint kisebb volt a tavalyi növekedés, és az elszaporodó rágcsálók kárt tesznek a fiatal egyedekben. Ráadásul a Mecsekben a kórokozók fokozott megjelenésére számít az erdészet, például a gyapjas lepkére, amelynek hernyója előszeretettel fogyasztja a fák lombját. A csapadékmentes és szeles idő miatt országszerte tűzgyújtási tilalom van érvényben március 11-től. Az erdők és fasorok kétszáz méteres körzetében tilos tüzet rakni.