Óriási erőművek, emberi erővel leolvasott mérőműszerek: a jelenlegi fogyasztásmérő rendszerek logikája alapvetően a 19. századból származik. Ezt váltaná fel a decentralizált termelés és a félautomata "okos" hálózat - hangzott el az Energiainfo szakportál szervezte beszélgetésen Budapesten. Az intelligens mérés növeli a fogyasztók választási lehetőségeit és költségcsökkenéséhez vezet, azonban itthon még ahhoz is hiányoznak a jogszabályok, hogy kísérleti üzemmódban bevezessék az okos hálózatot.
Az E.ON próbálkozik már az okos méréssel - mondta el Veisz Imre, az E.ON Hungária Zrt. műszaki stratégiai osztályának vezetője a tanácskozáson. Összeállítottak már egy, a magyar lakosságot reprezentáló mintát, ők próbálnák ki egy évig az okos mérőket. A fogyasztók kiválasztását a Magyar Energia Hivatal koordinálta.
A hivatal arra számít, hogy az okos mérés eredményeként országos szinten 3-4 százalékkal csökkenhet az energiafelhasználás. A kísérleti projektnek ezt kellene igazolnia. Veisz szerint a probléma az, hogy több mint 600 ezer ügyfelüknél olyan alacsony a fogyasztás, hogy nem lenne gazdaságos számukra okos hálózatot kiépíteni.
Az intelligens hálózatban kisebb áram-, gáz- és vízfogyasztó egységeket lehet kialakítani, a termeléstől kezdve el egészen a helyi igények kiszolgálásáig. Ezek az önszabályozó egységek alkotnák a nagyobb rendszert - mondta a 21. század ideális közszolgáltatási rendszeréről Drucker György, az Energiainfo vezető elemzője (részletek a témáról itt). Az intelligens mérő kétoldalú kapcsolatot biztosít a fogyasztó és a szolgáltató között, ilyen például az előrefizetős kártyás mérő, vagy a háztartási szélturbinákhoz való "oda-vissza" mérő, amely rögzíti, mennyi plusz áramot szolgáltatott a fogyasztó a hálózatnak. EU-irányelv szerint 2020-ig a mérők 80 százalékát ajánlott intelligensre cserélni, ha a beruházás gazdaságos.