Fehér úttest gyéríti a hőségriadókat

Az összes háztető mellett az útburkolatokat is világosra festetnének kanadai klímakutatók, hogy minél több fényt verjenek vissza. Ezzel annyival kevesebb szén-dioxid kerülne a légkörbe, mintha fél évszázadra leállna az összes autó.

Nehéz elképzelni egy olyan világot, amelyben az összes tető, járda és út azt a célt szolgálja, hogy minél kevésbé nyelje el a napsugárzást. Pontosan ezt, a fényvisszaverő-képesség, vagyis az albedó világméretű növelését javasolja egy kanadai kutatócsoport az Environmental Research Letters című folyóiratban közölt tanulmányában.

Amennyiben a világ összes városának fényvisszaverő-képessége 10 százalékkal megnőne, akkor a szén-dioxid-kibocsátás 130-150 milliárd tonnával csökkenne. Ez azzal lenne egyenértékű, mintha az összes autó ötven évre leállna, abból kiindulva, hogy egy átlagos gépkocsi évente négy tonna szén-dioxidot bocsát ki. A megtakarítás elsősorban abból adódik, hogy az épületek eleve hűvösebbek lennének, és enyhébb lenne az úgynevezett városi hősziget-jelenség, ami hozzájárul a levegő minőségének javulásához.

A klímakutatók körében vita van arról, hogy mennyiben járul hozzá az üvegházhatás enyhítéséhez a fehér tető. Az viszont tény, hogy minél több napsugárzást nyelnek el a sötét felületek, annál több hőt sugároznak vissza, és annál melegebb van a városban. Ha pedig melegebb van, egyre többe kerül a légkondicionálás, ami még több üvegházgáz kibocsátásával jár.

Most a kanadai Concordia University munkatársa úgy találták, hogy ha valaki a háza tetején egy négyzetméternyi felület fényvisszaverő-képességét csupán 1 százalékkal megnöveli, az annyit tesz, mintha nyolcvan év alatt 7 kilogrammal kevesebb szén-dioxid kerülne a légkörbe (az albedó mérőszáma azt mutatja, hogy egy tárgy hány százalékát veri vissza a rá eső látható fénynek).

A világ összes födémének és útburkolatának világosabbá tétele gigászi feladat, azonban a kanadai kutatók szerint megfelelő tervezéssel nem lehetetlen. "A födémeket általában húsz-harminc évente újítják fel vagy cserélik, az útburkolatoknak átlagosan tízévente fognak hozzá. Szerintünk ilyenkor kell nagyobb fényvisszaverő képességű anyagokat használni, amelyek általában nem drágábbak" - mondta Hashem Akbari, a kutatás vezetője.

A vizsgálatban a Föld minden városiasodott területének adatait összesítették, a Columbia Egyetem és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közös adatbázisa, a GRUMP felhasználásával. A kanadai kutatók számításai szerint az általános albedónövelés a jelentős szén-dioxid-csökkentés mellett valószínűleg 0,07 Celsius-fokkal csökkentené a bolygó átlaghőmérsékletét.

Az adatbázis szerint a világ városainak területe összesen mintegy kétmillió négyzetkilométer (ez Magyarország területének több mint huszonegyszerese). Az útfelületek és az épületek teteje a terület több mint 60 százalékára rúg (az előbbi 35, az utóbbi 25 százalékát), tehát a kutatók szerint bőven van lehetőség a fényvisszaverés növelésére. Jelenleg az emberiség körülbelül fele ér városi környezetben. A demográfiai előrejelzések szerint ez az arány 2040-re 70 százalékra nő.

A minden látható fényt elnyelő, abszolút fekete felület albedója 0 százalék, míg a teljesen fehér, mindent visszaverő felületé 100 százalék. A kutatók szerint a háztetők fényvisszaverő-képességét átlagosan 25 százalékkal lehetne növelni, míg a kövezetét, az útburkolatét 15 százalékkal. Egy átlagos városban az egész település albedója körülbelül 10 százalékkal nőne. A tanulmány szerint a fehér tetők 910-1050 milliárd eurós megtakarítást eredményeznének, ha abból indulunk ki, hogy egy tonna szén-dioxid kibocsátásának ára az EU CO₂-kereskedelmi rendszerében most hét euró körül mozog.