Akár minden évben előfordulhat olyan súlyos hőhullám a 21. század végén, mint amilyen mostanában csak húsz évente egyszer fordul elő. Ez derül ki az ELTE meteorológiai tanszékének abból az elemzéséből, amelyet a ritkán, egy emberöltő alatt sem sokszor előforduló extrém időjárási jelenségek gyakoriságáról végeztek Magyarországon.
Dr. Bartholy Judit és munkatársai a szélsőségesen meleg napokat és a nagyon nagy mennyiségű csapadékokat vizsgálták. Három klímamodellen elvégzett számításaik szerint a most legfeljebb két évtizedenként előforduló erős hőhullámok 2-10 évente fognak bekövetkezni 2046 és 2065 között a klímaváltozás miatt. Aztán 2081 és 2100 között lassan megszokottá válnak azok az olyan meleg napok, amelyekből jelenleg húsz évente fordul elő egy. Elemzésük szerint 2081 és 2100 között egy-hat évente bekövetkezik egy ilyen hőhullám - mondta Bartholy Judit a Magyar Tudományos Akadémia tanácskozásán.
Csapadék tekintetében valamivel kevésbé válik szélsőségessé Magyarország időjárása. A most húszévente megtörténő, súlyos felhőszakadások 2046 és 2065 tíz-tizenöt évi gyakorisággal fordulnak elő, míg a század utolsó két évtizedében nyolc-tizenhat évente. Az ELTE klímakutatói a huszonnégy óra alatt lezúduló, szélsőségesen nagy csapadékmennyiségeket vizsgálták, amelyek könnyen okozhatnak helyi áradásokat. "A várható csapadékhelyzet nem olyan drámai, mint a meleg" - mondta Bartholy Judit a MTA környezettudománnyal foglalkozó elnöki bizottságának Felkészülés a klímaváltozásra albizottságának ülésén.
Az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője szerint minden rendelkezésre álló fórumon, de leginkább interneten kell felhívni a különböző célcsoportok figyelmét a klímaváltozás kockázataira. Bartholy Judit szerint ezt a feladatot legjobban egy klímakommunikációra szakosodott iroda tudná ellátni.