Ősi gázt pöfög az Északi-sark

Lassan múlt időben kell emlegetni a sarkvidék örökfagyos talaját. A jég alól óriási mennyiségben szivárog az üvegházhatású metán. "Komoly gond, hogy az erősen üvegházhatású gázzal maga a felmelegedés gyorsítja a felmelegedést" - mondja a Londoni Egyetem kutatója.

Több tízezer évvel ezelőtt jégbe fagyott metán bugyborékol fel azokon a sarkköri vidékeken, amelyek az örökké fagyott (permafroszt) talajról közismertek. Kanadai kutatók százezres nagyságrendben azonosítottak olyan helyszíneket, ahol felszínre tör a szén-dioxidénál huszonnégyszer erősebben üvegházhatású gáz.

A metán a második legfontosabb üvegházhatású ház. Néhány éves szünet után ismét növekszik a mennyisége a légkörben, azonban nem könnyű elkülöníteni, hogy hányad részéért felelős az ipar és a mezőgazdaság, és hányad részéért a természet. A szemétlerakó telepekből például nagy mennyiségben száll el a légkörbe a jórészt metánból álló biogáz, de a szarvasmarhák is jelentős metántermelők.

Metánszivárgások különböző méretű tavakban a kutatók felszíni és légi felvételein Alaszkában

Az alaszkai Fairbanks Egyetem kutatói a metánmolekulák, pontosabban a különböző szénizotópok elemzésével vizsgáltak meg körülbelül 150 ezer metánszivárgást Alaszkában és Grönlandon. A gáz a visszahúzódó jégtakaró peremén vagy a hátráló gleccserek nyomán kialakuló tavakból, fjordokból tör elő. A légi és helyszíni vizsgálatok megállapították, hogy a tavakból valószínűleg az alattuk rejlő szén- és földgázkészletek miatt szivárog az ősi eredetű metán. Az alaszkai kutatók viszont sokkal frissebb metánmolekulákat is találtak, amelyek a tavakban lerakódott szerves anyagok bomlásából származnak.

A globális felmelegedéssel tehát ismét a légkörbe kerül Alaszka és Grönland üvegházgáz-készlete - írják a kutatók a Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmányukban. "Amennyiben ez az összefüggés igaz például Szibéria északi részére, akkor nagyon jelentős metánfelszabadulásra kell számítani, ami hatást gyakorolhat a klímaváltozás öngerjesztő folyamataira" - mondják a kutatók. A szibériai talajban jelentős mennyiségű földgáz rejlik, amelyet csak egy vékony fagyott talajréteg véd. A permafroszt felolvadását 2100-ra jelzik előre. A sarkköri tájakon a tengerfenék alatt is jelentős földgázkészletek halmozódtak fel.

"Az Északi-sark vidéke a Föld leggyorsabban melegedő régiója, és még erősebb lesz a metánszivárgás, ahogy a hőmérséklet emelkedik" - mondta Euan Nisbet, a Londoni Egyetem tanára, maga is a gázfeltöréseket vizsgáló sarkkutató. "Komoly gond, hogy maga a felmelegedés gyorsítja a felmelegedést."