Áldozatokat szed a melegedő klíma

Gyakoribbá válnak a súlyos hőhullámok, Budapesten egyre inkább olyan idő lesz, mint most Rómában. Nemzetközi és hazai fejlesztésű klímamodellek szerint a 21. század közepére egy hónappal hosszabb lesz a nyár.

Nagy a valószínűsége annak, hogy Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a mostanihoz hasonló, sőt még melegebb hőséghullámok, amelyek jelentősen megviselik a szervezetet - közölte az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI). Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél. A tavasz már most szárazabb, és több a szélsőséges időjárási jelenség, mint a 20. század elején. Ez volt az eredménye az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszéke márciusban ismertetett közös kutatásának (részletek itt).

Csak jövő kedden lehet pár fokos enyhülésre számítani: a hét második felében 30 fok közeli maximumértékek lesznek jellemzőek. A napi átlaghőmérséklet emelkedésével a halálozások száma is nő az OKI adatai szerint. A 2008-2011-es hőséghullámok idején 15-28 százalékkal többen hunytak el a hűvösebb napokhoz képest. A vezető halálokok a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek. Az áldozatok 80 százaléka 65 évnél idősebb volt. A hosszan tartó meleg az egészséges emberek szervezetét is megviseli - közölte az OKI.

Továbbra is tartósan 27 Celsius-fok a középhőmérséklet szerte az országban, ami azt jelenti, hogy a hajnalok és a késő esték is jóval melegebbek a megszokottnál. Egyedül Vas és Zala megye a kivétel, ahol a zivataros időjárás miatt várhatóan 25 fok felett alakul a napi középhőmérséklet.

Az UV-B sugárzás maximuma pénteken is meghaladhatja az extrém szintet jelző 8-as értéket. Emellett az ország valamennyi megyéjére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a várható heves zivatarok, illetve felhőszakadás miatt. Az országos tiszti főorvos a múlt szombat óta tartó hőségriadót jövő hétfő éjfélig hosszabbította meg.

A hőségben akár dupla mennyiségű vizet kell biztosítani a vadon élő állatoknak - mondta Lomniczi Gergely, a Pilis Parkerdő Zrt. szóvivője. A szabadban élők számára a vad- vagy erdőgazdálkodók hordanak ki vizet az itatókba, illetve dagonyákat is feltöltik.

Rosszabb körülmények között az amúgy is száraz alföldi régiók állatai vannak, mert még elbújni se igen tudnak, ráadásul az öntözőcsatornákban sincs sok víz. Hosszabb távon a vízvisszatartást kell megoldani az erdőben, azaz a patakok, vízfolyások mentén kell kialakítani 100-200 négyzetméteres vízfelületeket. Ez azért is fontos, mert a védett hüllők és kétéltűek számára ez szolgálhat szaporodási helyül - mondta a szóvivő.