Túlságosan részletesen foglalkozott a BP olajipari vállalat a dolgozók személyi biztonságával, viszont elhanyagolta a rendszerszintű kockázatokat, amelyek aztán a Mexikói-öböl olajkatasztrófájához vezettek. Az amerikai kormányzat vegyipari biztonsági bizottsága a kedden bemutatandó jelentésében azt is megállapítja, hogy az olajcég nem ragaszkodott olyan szigorúan a biztonsági előírások betartásához az alvállalkozóként foglalkoztatott cégeknél.
A brit BP a Transocean nevű cégnek adta bérbe a Deepwater Horizon fúrótornyot, ami kigyulladt és megsemmisült. A katasztrófában tizenegy munkás lelte halálát 2010 áprilisában. Az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb, három hónapig tartó tengeri nyersolajömlése becslések szerint 4,9 millió hordónyi kőolajjal szennyezte el az öböl vizét.
A BP volt a kút többségi tulajdonosa, de a fúróplatform a Transocean tulajdona volt, és a svájci cég működtette. A jelentés szerint tulajdonos és az alvállalkozó közti viszony hatással volt a baleset-megelőzésre is, de mindkét céget felelősség terheli a katasztrófával kapcsolatban. A bizottság megállapította: a cégek nem voltak felkészülve egy jelentős baleset kivédésére. A dokumentum emellett azzal is vádolja a BP-t, hogy mélytengeri fúrásainál elsősorban a pénzügyi kockázatokra összpontosított a biztonsági veszélyek helyett.
A robbanás előtt nem sokkal elvégzett nyomástesztek pontos kivitelezésére nem volt hivatalos, írásos szabályzat, ahogy azok sikerességének megállapítására sem volt kritériumrendszere a cégeknek a testület szerint. A szóban forgó tesztek felhívhatták volna a munkások figyelmét a kút instabilitására.
A jelentés szerint a nyomásteszteket azután nyilvánították sikeresnek, hogy egy meg nem nevezett munkás "sajátos, megalapozatlan elmélettel állt elő" a teszteredményekről. A jelentésre válaszul a BP szóvivője közleményt juttatott el az AP hírügynökséghez, közölte, hogy a baleset után fokozta a biztonságot, pontosabb és szigorúbb biztonsági előírások bevezetésével.
A vegyipari biztonsági tanács jelentésének főbb eredményei nagyrészt egybecsengenek két korábbi vizsgálat megállapításaival. A testület minden vizsgálata nyomán ajánlásokat tesz, de nincs felhatalmazása az iparágat érintő jogi szabályozás megváltoztatására. A BP eddig 37,2 milliárd dollárt különített el a katasztrófa okozta kár rendezésére, de egyes becslések szerint a cégnek összesen 69 milliárd dollárjába kerülhet a baleset, amennyiben elmarasztalják az olajömléssel kapcsolatban folyó bírósági ügyben.