Öltönybe zárva akár 55 fok is lehet

klíma
A forró nyarak miatt egyre nagyobb az igény a légkondicionálás iránt
Vágólapra másolva!
Több tényező befolyásolja, hogy mennyire érezzük elviselhetetlennek a kánikulát. A test folyamatosan próbálja hűteni magát, de ez sem extrém melegben, sem olyankor nem sokat ér, ha kényelmetlen, fullasztó ruhákba bugyoláljuk magunkat. Egyetlen Celsius-fokon több százezer kWh áramot takarít meg egy energiaszolgáltató cég úgy, hogy egész nyáron engedi lazábban öltözni a dolgozóit. A felső blúzgomb kiengedése még belefér.
Vágólapra másolva!

A gyász mellett a meleg is sújtja azokat, akiknek hőségriadó idején temetésen kell részt venniük. "Mérésekkel kimutatható, hogy a fekete öltöny a bőr hőmérsékletét 55 fokra is felmelegíti egy szélcsendes kánikulai napon. Ha viszont világos színű ruhát vesz az ember ilyen időben, a testhőmérséklet is jóval alacsonyabb marad" - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).

"Négy tényezőtől függ, hogy mennyire érzi valaki hőségnek a meleget. Fontos a közvetlen napsugárzás, ami az északi félgömbön természetesen sokkal erősebb nyáron. A szubjektív hőérzet függ a levegő hőmérsékletétől, a páratartalomtól és a légmozgástól is, de arra nehéz válaszolni, hogy a négy közül melyik a fontosabb" - mondta Német Ákos, az OMSZ munkatársa az [origo]-nak. Az ugyan nem szerepel a szubjektív hőérzetet leíró meteorológiai modellek szempontjai között, hogy ki hogyan van felöltözve, azonban a négy alapadat ismeretében már lehet hőmérsékleti komfort-előrejelzést adni.

Forrás: AFP/DPA

"A szervezet folyamatosan állandó szinten próbálja tartani a testhőmérsékletet. Egyre több vér áramlik a bőrbe, ahol a felesleges hőt leadja. A verejték elpárologva lehűti a bőrt. Nagy páratartalmú levegőben kisebb a párolgás miatti hőveszteség, ezért is érzi magát kellemetlenül a trópusi környezetbe érkező turista" - mondta az OMSZ munkatársa.

A hőség mindig megviseli a szervezetet: a vérnyomás csökken, bágyadtabbnak, fáradtabbnak érezzük magunkat. Alacsonyabb lesz a pulzusszám, gyengül a figyelem. Az izzadás miatti nagy folyadék- és sóvesztés tovább ronthat ezen az állapoton, és akár hőgutához is vezethet. Az orvosmeteorológusok és az ÁNTSZ tanácsa szerint figyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre. Könnyebben viseli a nagy meleget az, aki húsételek helyett könnyű salátát, gyümölcsöket fogyaszt.

Sok százezer kilowatt egy Celsius-fok miatt

Az Eni cégcsoporthoz tartozó Tigáz energiaszolgáltatónál június elejétől lazább öltözékben dolgozhat mind az 1600 alkalmazott, "a munkahelyhez illő stílus" megtartásával. Az Eni leveszi a nyakkendőt nevű akciót az energiatakarékosság miatt végzi már hat éve a cégcsoport - mondta Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője. A könnyebb ruházat miatt ésszerűbben lehet üzemeltetni a klímaberendezéseket. Így csökken az áramfelhasználás, közvetve pedig a vállalat szén-dioxid-kibocsátása.

"A munkatársaknak csak akkor kell zakót és nyakkendőt viselniük, ha külső helyszínen, vagy a Tigáz épületében, de nem a vállalat körébe tartozó személyekkel tárgyalnak. A női alkalmazottak lazábban viselhetik a kosztümhöz illő blúzt. Nem kell semmi rosszra gondolni, a felső gomb kigombolásáról van szó" - mondta a szóvivő az [origo]-nak. Száraz Gábor szerint az egész Eni hetven országban összesen 1 millió 353 ezer kilowattóra áramot takarít meg azzal, hogy az irodákat 1 Celsius-fokkal kevésbé kell lehűteni. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy a Tigáz megtakarítása ebből mennyire rúg.

"A mi öltözködési előírásunk eleve kevésbé szigorú, és inkább azt írja elő, hogy mit ne viseljenek az irodai dolgozók" - mondta Szűcs László, az UPC Magyarország szóvivője. A cég alkalmazottainak többsége szintén irodában dolgozik, ahol megengedett nyáron lazábban öltözködni, és ehhez igazítják a klímát. A "céghez nem méltó, kihívó" öltözék viszont szerepel az öltözködési tiltólistán. "Az ügyfélszolgálatos munkatársak formaruhájának van nyári és téli változata, a terepen dolgozó szerelőknek nagy tételben szereztünk be vizet" - mondta Szűcs a hőséggel kapcsolatos intézkedésekről.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Többe kerül hűteni, mint fűteni

Egy irodaháznak a hagyományos klímaberendezéssel megoldott hűtése jelentős áramfelhasználással jár. A hideg levegőt befúvó rendszerekhez nagy teljesítményű, több száz vagy ezer kW-os központi folyadékhűtőket alkalmaznak. A gépek hűtőközegként gázt használnak, ezzel hűtve le a rendszerben keringetett vizet, általában 8-10 fokkal. Az energiafogyasztáshoz a hűtésen kívül hozzájárul a levegőt keringető rendszer üzemeltetése. Az üzemeltetési költségeket növeli a mozgó-forgó alkatrészek cseréje, a légszűrők évenkénti tisztítása.

Általánosságban igaz, hogy többe kerül egy fokkal lehűteni egy helyiség hőmérsékletét hagyományos klímaberendezésekkel, mint egy fokkal felfűteni. Családi házaknál, lakásoknál háromszor drágább is lehet a hűtés a Knauf Insulation szigeteléstechnikai cég adata szerint, ez viszont nem vonatkoztatható egy az egyben az irodaházak jóval bonyolultabb hűtés-fűtéstechnikai rendszereire. Az épület tájolásától függően sok áramot lehet megtakarítani árnyékolók használatával is.

A hűtési költségek épületgépészeti átalakítással is csökkenthetők egy irodaházban. A fal- és mennyezethűtési rendszerek vékony rézcsövekben keringetik a vizet, amely az egész felületet áthűti. Ebben a rendszerben nem kell annyira lehűteni a vizet a kívánt hatás eléréséhez. A hagyományos klímarendszerek előnye, hogy csökkentik a levegő páratartalmát, ez pedig segít abban, hogy ugyanazt a hőmérsékletet hűvösebbnek érezze az ember.

A napok óta tapasztalható melegben nem tanácsos 28 foknál hűvösebbet előállítani sem az irodában, sem otthon, mert a szabadba kilépve megterhelő lehet a hirtelen hőmérséklet-változás. Nem tanácsos közvetlenül a légkondi kiömlőnyílása vagy a ventilátor mellé ülni, mert a közvetlenül a testre áramló hűvös levegő kiszáradást, megfázást okozhat.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!