Háromszorosra puffadnak a városok

A következő években összesen 1,2 millió négyzetkilométerrel, azaz 13 magyarországnyi területtel híznak a világ nagyvárosai, amelyekben már most is a Föld népességének fele él. Ezzel párhuzamosan a bolygó egyetlen hatalmas parkolóvá alakul.

Legalább kétszáz védett faj kipusztul, és fokozódik a globális fölmelegedés, amennyiben ekkora zöld területet bekebelez az emberiség történelmének legnagyobb urbanizációs robbanása. Ez a lényege annak a tanulmánynak, amelyet a Yale Egyetem, a texasi A&M Egyetem, valamint a Bostoni Egyetem környezettudományi és geográfus kutatói közöltek az amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS). A három kutató 2030-ra közel ötmilliárdra becsüli a városlakók számát az ENSZ adataira támaszkodva.

A városok terjeszkedése mindenkire hatással lesz, hiszen az utak és házak építéséhez szükséges nyersanyagok és energiaforrások a nem urbánus területekről érkeznek, írta Karen Seto, a Yale környezettudományi professzora a tanulmányban. "Ez a jelenség nem szűkíthető egyetlen helyre vagy országra, hanem globális trend. A városiasodás évszázadában élünk" - mondta.

Elmarad a robbanásszerű városiasodás Közép-Európában (a térség fényei a Nemzetközi Űrállomásról 2011. október 2-án)

Évszázadokig az jellemezte a városokat, hogy területük lassan növekedett, miközben magas volt a népességsűrűség. Az utóbbi harminc évben ez teljesen megváltozott: a mai városok kétszer olyan gyorsan nőnek, mint a populációjuk. S noha az általuk elfoglalt földterület még mindig csak töredéke a Föld felszínének, a terebélyesedő városok globális környezeti hatásokat váltanak ki. Ilyen például az élőhelyek pusztulása, a biodiverzitás (a fajok változatosságának) csökkenése vagy az üvegházhatású szén-dioxidot elnyelő zöldterületek (erdőségek) fogyatkozása.

Aszfaltdzsungel nő Afrikában is

A vizsgálatban szereplő 221 ország és autonóm tartomány közül 173-at érint a cityboom. A jelenlegihez képest 55 százalékos területnövekedés zömét Ázsiában lehet tapasztalni, beleértve azt a településláncot, amely 1800 kilométer hosszan húzódik majd a kínai Hangcsou és Senjang között a Kelet-kínai-tenger partján.

Indiában hét mai óriásváros gyarapszik tovább, de olyan - egyelőre kis valószínűséggel urbanizálódó - területeken is fejlődés várható, mint a Himalája térsége. Észak-Amerikában már most is a népesség 78 százaléka él városokban, amelyek területe "csak" duplázódik a következő 18 esztendő során. Leggyorsabban Afrikában bővülnek majd a városok: 2000-ben mért területük szinte hatszor nagyobb lesz 2030-ra (a várt növekedés 590 százalékos).

A kutatók egyedi módszerrel tizenhat régióba csoportosították a vizsgált államokat, tartományokat. A kelet-európaihoz hozzászámolták Kazahsztánt, Észtországot, Litvániát, Lettországot, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát. Ebben a kibővített régióban 0,1-0,2 százalékos növekedést valószínűsítenek, vagyis nem lesz ugrásszerű városiasodás a következő tizennyolc évben. Ez is látható az alábbi térképen:

Emitt pusztul, amott hódít a természet

A városiasodás tág fogalom: ami gyilkos ütemű terjeszkedésnek számít, mondjuk Izlandon, az - kis túlzással - forgalmi dugót sem okoz Kínában. Ezért nehéz előre megbecsülni, pontosan milyen környezeti károkat okoz majd a folyamat. Világszerte harmincnégy ökológiai veszélyzónát tartanak számon a szakemberek, amelyek közül a városiasodás 2000-ben kevesebb, mint 1 százalékot érintett. 2030-ra összességében további 1,8 százalékos növekmény várható.

Regionális szinten nézve pedig a már most is sűrűn lakott mediterrán térség veszélyzónáiban 1,6-szorosukra bővülnek a települések. Ehhez képest Srí Lankán kilencszer több területet foglalnak el a lakott térségek, és tizenkilencszeres lesz a növekedés Afrika keleti hegyvidéki (afromontán) régiójában, amely Szaúd-Arábiától Zimbabwéig terjed.

Ennek következtében helyenként az állat- és növényfajok 40 százaléka kipusztulhat. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) listáján szereplő veszélyeztetett kétéltűek 139 faja, az emlősök 41 faja és a madarak 25 faja tűnhet el örökre. A kihalás legnagyobb százalékban Afrikában és Európában, legnagyobb számban pedig az amerikai kontinensen következik be.

Noha a tanulmány szerint a városiasodás következtében tovább folyik az erdőirtás, lesznek területek, ahol ez a folyamat megáll, sőt, megfordul. A vidéki népesség elvándorlása miatt ugyanis helyenként visszafoglalhatja a természet az elhagyott kistelepüléseket. Ez már ma is sok helyütt megfigyelhető - kommentálta a tanulmányt Gerhard K. Heilig, az ENSZ népesedési előrejelzéssel foglalkozó vezetője.

Parkoló az egész világ

A városiasodással karöltve fejlődik az autóhasználat. Jelenleg az Egyesült Államokban ezer emberre 900 személygépkocsi jut, míg Brazíliában 200, Kínában 34, Indiában pedig mindössze 12. A gazdasági fejlődéssel egyre többen érik el a középosztályi státust, amelyet a jól ismert szimbólumokkal fejeznek ki: vagyontárgyakkal, ingatlannal, de legfőképpen járművel - áll a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért szervezet friss tanulmányában.

Kínában 2005 és 2008 között megkétszereződött a magántulajdonban lévő személygépkocsik száma. Jelenleg egymilliárd autó fut a világ útjain a Wards autóipari szakkiadvány szerint. A harmincnégy országot tömörítő fejlesztési szervezet, az OECD becslése 2050-re már 2,5 milliárdra teszi a kocsik számát, vagyis két és félszeresére nőhet a világ autóparkjának mérete. A szaporodó járművek pedig a fejlődő óriásvárosok már jelenleg is kaotikus forgalmát teszik még élhetetlenebbé.