Nem kell többé az amerikai parti őrség stopposaként hajózzanak az Északi-sarkvidéket vizsgáló óceánkutatók, ökológusok, biológusok. Október 13-án bocsátják vízre azt a 200 millió dollárból épült, vadonatúj kutatóhajót az Egyesült Államokban, amelyet az Alaszkai Egyetem Seward Tengerkutató Központja (UAF) fog üzemeltetni. Az ünnepség helyszíne a Wisconsin állambeli Marinette.
A kutatók több mint egy évtizedig a parti őrség Healy nevű jégtörőjére kérezkedtek fel. A jármű ugyan kutatóhajóként is szolgált, de mellette védelmi feladatokat is ellátott, valamint mentőakciókban is részt vett a Bering-tengeren. Ilyen esetekben a kutatásokat félbe kellett szakítani.
A most elkészült, 80 méter hosszú hajót Sikuliaqnak nevezték el, ami az északnyugat-alaszkai inupiatok nyelvén fiatal tengerjeget jelent. A hajó azért fontos eszköze az Északi-sarkvidéken folyó tudományos munkának, mert segítségével időkorlát nélkül lehet a klímaváltozást, a táplálékeloszlást vagy a vándorlási útvonalakat vizsgálni a gyorsan változó arktiszi peremvidékeken. Itt borítja be télre a nyílt tengervizet a jég, hogy a sarki nyár idejére ismét elolvadjon. (Arról, hogy miként érinti a Kárpát-medence időjárását is az olvadó jég, itt olvashat.)
"A hajót tényleg a tudomány igényei szerint tervezték" - mondta a Science folyóiratnak Daniel Oliver, aki az UAF-nál a Sikuliaqért felel. A hajó 30 méteres, nyílt fedélzetén például nagy méretű bójákat lehet elhelyezni, de elférnek a 20 méter hosszú, a tengerfenékről vett mintákat is. Egyszerre maximum 24 kutató tartózkodhat a fedélzeten, míg a parti őrség hajója, a Healy csak 15-üket tudta kiszolgálni.
A Sikuliaqot ugyan nem kifejezetten jégtörőnek tervezték, de elég erős és merev ahhoz, hogy a viszonylag törékeny, friss jégben is haladni tudjon, 2 csomós (mintegy 3,7 km/órás) sebességgel. További feltétel, hogy a friss jég ne legyen vastagabb egy méternél. (A Healynek a másfél méteres jég sem volt akadály maximum 3 csomós sebességgel.)
A kutatóhajó tőkesúlyát a szokásosnál nagyobbra méretezték, akárcsak a dőléscsillapító tartályokat feltöltő szivattyúkat. Mindezt azért, mert a Sikuliaq üzemideje 60-80 százalékában a nyílt tengert járja majd, és nem mindegy, hogy mennyire imbolyog a fedélzet, amikor az ember a vontatóhálóval vagy a vízmintákkal küszködik. A Sikuliaq 2013 júliusában áll munkába. Az első tudományos eredmények jövő őszre várhatók - kevésbé tengeribeteg kutatóktól.