Biodízel algából, gyorsan, kuktával

Egy perc alatt vonták ki a nyersolajat mikroalgából egy laboratóriumi gyorsfőzővel. Évek óta folynak kutatások az algák hasznosítására, de az áttörés még várat magára.

A természetes környezetben százmillió évek alatt lezajló folyamatot gyorsították föl a Michigani Egyetem kutatói. Kísérletükben alig egy perc alatt bionyersolajjá alakult a zöld mikroalga 65 százaléka, nagy nyomás és közel 600 Celsius-fokos hőmérséklet mellett. A nyersanyagból finomítással nyerhető ki a más megszokott bioüzemanyag.

A kutatók egy fémcsövet töltöttek meg nedves zöldalgával, és egy percre felforrósított homokba süllyesztették. "Sokkal gyorsabban lezajlik az átalakulás, mint korábban gondoltuk" - mondta Phil Savage, az egyetem kémiaprofesszora. Ezzel arra utalt, hogy a csapatnak ugyanehhez az eredményhez két évvel ezelőtt még félóra kellett. "Nem is szabad sokáig hevíteni az elegyet, mert a keletkező nyersolaj elbomlik" - tette hozzá doktorandusza, Julia Faeth.

A bioüzemanyagot jellemzően kukoricából állítják elő, ami felhajtja az élelmiszerárakat

A kísérlethez Nannochloropsis mikroalgát használtak, amely főleg tengervízben él, de egyes fajai édesvízben honosak. Már többen fölvetették e mikroalgák ipari hasznosítását, mivel nagy mennyiségű telített zsírsavat képesek felhalmozni sejtjeikben. Az algából előállított biodízelhez ma szárított alapanyagot használnak. Egy liter algadízel 5,3 dollárba (1130 forintba) kerül. A michigani kutatók nedves módszerével idő és költség takarítható meg.

Egyhamar nem várható, hogy széles körben elterjed a kuktás módszer. Savage és Faith alig 1,5 milliliter mikroalgával dolgozott a gyors áthevülés érdekében, de az átalakulás talán legfontosabb részletével, az időtényező szerepével még nincsenek teljesen tisztában. Emellett a folyamat nagy hőigénye miatt egyelőre nem működtethető gazdaságosan ipari mennyiségben.

A mikroalgás módszer nem vesz el érékes termőterületet az élelmiszertermeléstől, mint a kukoricaalapú biodízelgyártás. Hátrány viszont csak az amerikai üzemanyagigény fedezésére akkora térségben kéne termelni a mikroalgát, mint Új-Mexikó (a szövetségi állam területe háromszor nagyobb Magyarországnál).