Naperőműbe fektet a világ gázellátója

A tengerparti sótalanító üzemeket látná el megújuló energiával a földgázban dőzsölő arab állam. Katar mindössze akkora, mint Vas, Veszprém és Zala megye együtt, de itt a legnagyobb az üvegházgáz-kibocsátás egy lakosra számítva.

Atomerőművel felérő kapacitású naperőművet tervez Katar. A cseppfolyósított földgáz (LNG) legnagyobb exportőr országa 1800 megawattos erőműre ír ki nemzetközi versenytárgyalást 2014-ben. A beruházás legalább 10 milliárd dollárra rúg, de az is elképzelhető, hogy 20 milliárdba kerül majd.

Noha Katar területe mindössze akkora, mint Vas, Veszprém és Zala megye együttvéve, az arab országban a legnagyobb az egy lakosra számított üvegházgáz-kibocsátás a világon a gáz- és olajkitermelés miatt. Az ország döntéshozói attól tartanak: a megújuló energiatermelés elterjedése csökkenti majd az igényt a fosszilis energiahordozók iránt.

A naperőmű a sótalanító üzemeket látná el árammal. A tengervízből ivóvizet gyártó berendezéseket jelenleg gázerőművekben termelt villannyal működtetik. Az erőmű 2018-ban készülne el. Amint üzembe lép, Katar energiaigényének 16 százalékát fedezi majd megújuló forrásból a jelenlegi nulla százalék helyett. Az ország jelenleg 7000 MW áramot termel, fogyasztása körülbelül 5000 MW.

Az ország fővárosában, Dohában tartják jelenleg az ENSZ 18. klímakonferenciáját. "Változatosabbá kell tennünk az energiatermelésünket" - mondta a naperőműről a konferencia katari főszervezője, Fahad bin Mohammed al-Attiya a Reuters hírügynökség szerint.

A katari politikus nem pontosította, hogy mennyivel csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást az erőmű. Az arab ország nem vállal konkrét csökkentési célokat a klímakonferencián, diplomatái azzal érvelnek, hogy a Katartól vásárolt földgázzal másutt a még szennyezőbb szenet váltják ki.