Tapadó hó is hull a hétvégén a havas és a fagyott eső mellett a hétvégén . Ez a csapadéktípus okozott kétszer is káoszt januárban az ország legnagyobb sípályarendszerén Mátraszentistvánon, mert a hó súlya miatt kidőlő fa elszakította a térséget ellátó egyetlen távvezetéket. A tapadó hó akkor alakul ki, ha a hópelyhek a talaj közelében kevéssel a fagypont fölötti, 0 és 1 Celsius-fok közötti hőmérsékletű levegőrétegen haladnak át, és részben megolvadnak.
A havas esőhöz képest az a különbség, hogy míg a havas eső esetén hópelyhek és esőcseppek külön-külön is megjelennek, addig a tapadó hó tisztán havazás, és csak a hópelyhek kristályain jelenik meg vékony vízréteg. Ennek a rétegnek köszönhetően tapadnak annyira jól a hópelyhek, így lesz ideális az alapanyag a hógolyózáshoz és hóemberépítéshez. A kissé megolvadt pelyhek minden szabadban lévő felületen megtapadnak. Hatalmas károkat okozhat az erdőkben a fákon megülő, felhalmozódó hó: ágak törnek, de kellő mennyiség esetén maga a fa is kidőlhet.
A villamos felsővezetékekre körkörösen is rátapadhat a hó, szélsőséges esetben méterenként akár 5 kilogramm is felhalmozódhat. A teljes vezeték hosszában ez több mint egy tonnás súlyt jelent két oszlop között. További hátrány, hogy kellő részletességgel nem ismerik a tapadó hó kialakulásának meteorológiai hátterét.
Meddig van esély egyáltalán a havazásra? Az Országos Meteorológiai Szolgálat statisztikáit nézve elég nagy a szórás. Síkvidéken általában március 10. és 30. közé esik a téli szezon utolsó havas napja. A magasabban fekvő tájakon még egy hónappal később sem ritka a hóesés.