Először termelték ki a gyúlékony jeget

Tenger alatti jéggel fűtenének Japánban. A dolog bizonyítottan működik, nem egy őrült tudós tervéről van szó, de irtó kockázatos, például cunamit okozhat. A fagyott állapotú metán kitermelése évek óta kecsegteti a hagyományos energiahordozókban utazó cégeket. 

A világon először a japán partok közelében sikerült földgázt kinyerni a tenger alatti metánhidrát-rétegekből. A "gyúlékony jégként" ismert anyag víz és különféle gázok fagyott keveréke, amelyben a vízmolekulák rácsszerű elrendeződésben ejtik csapdába a metánmolekulákat.

A metánhidrát-mező 50 kilométerre keletre fekszik Japán keleti partjától. "Ez az első tengeri kutatófúrás, amelynek során földgázt termeltek ki a metánhidrátból" - mondta a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium egyik illetékese az AFP hírügynökségnek. Ha az alternatív kitermelési mód gazdaságosnak bizonyul, akkor az ország jóval kevésbé fog rászorulni a földgázimportra.

Így ég a jégből kinyert metán a tengeri fúrótornyon. A metán a földgáz legfontosabb alkotóeleme

A metán alacsony hőmérsékletek és nagy nyomás hatására alakul jéggé, és nagyon látványosan ég, mert úgy tűnik, mintha valamilyen ragyogó fehér színű kőzet lángolna. Metánhidrát-mezőket rendszerint óceánmélyi üledékes rétegekben lehet találni, de nagy mennyiségben fordul elő szárazföldön is Szibéria és az Antarktisz fagyos talajában.

Mennyi áll belőle a rendelkezésünkre? Erről nagyon bizonytalanok a becslések, de a geológusok többsége szerint a hagyományos gázmezőkhöz hasonló készletekről van szó. Az ősi Antarktiszt borító erdők például több milliárd tonna fagyott metánná változtak 35 millió év alatt, mert a szerves szenet metánná és szén-dioxiddá alakították a mikrobák.

Több kísérlet is bizonyította, hogy szárazföldön ki lehet termelni a permafroszt (örökké fagyott talaj) gyúlékonymetán-készleteit. A kísérletek az Egyesült Államokban, Kanadában és Kínában folytak, azonban az első sikeres tenger alatti fúrást egy japán állami cég, a Nemzeti Kőolaj-, Földgáz- és Fémtársaság (JOGMEC) hajtotta végre. A cég korábban Kanadában termelt gázt a fagyott talajból. Japán 2001 óta több száz millió dollárt ölt a technológia kifejlesztésébe.

A mérnökök nyomáscsökkentéssel nyerték ki a gázt a metánhidrátból. A tesztek még két hétig tartanak a tengeri paltformok, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a műveletet biztonságosan folytatható. Japán kormányzati illetékesek arról beszéltek az AFP-nek, hogy öt éven belül ipari léptékben beindítják az alternatív gázkitermelést.

Az atomerőművek leállítása után Japán teljesen az energiahordozó-behozataltól függ, és a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-importőrévé vált. A döntéshozók láthatóan ezt akarják mindenáron csökkenteni. A geológiai becslések nagyon kecsegtetők: egy tanulmány szerint 110 milliárd köbméter fagyott metán van az ország partjai közelében. Ez a mennyiség legalább tíz évre fedezné Japán összfogyasztását.

Szökőár lehet a nagyarányú kitermelés következménye

A nagyarányú kitermelés viszont kockázatos lehet, mert a fagyott gáz instabil üledékes rétegek alatt található. Számos geológusnak az az álláspontja, hogy éppen ez stabilizálja az üledékes rétegeket a kontinentális talapzat peremén. Amennyiben kitermeljük a metánt, földcsuszamlásokat válthatunk ki a tenger alatt - egy újabb cunami pedig Japánban sem hiányzik a 2011. március 11-i katasztrófa után.

Maga a fúrás azért kockázatos, mert amint a nyomás csökken, a metán azonnal elkezd felszabadulni. Többszörösen szigetelt fúrófejekre és vezetékrendszerre van szükség, mert különben a művelet ahhoz fog hasonlítani, mintha lyukas vödörrel mernénk a vizet. A metán huszonnégyszer erősebb üvegházhatású gáz, mint a közismert szén-dioxid, így a szivárgást feltétlenül meg kell előzni.

Nyilvánosan elérhető tanulmányokban eddig a szibériai permafroszt és az antarktiszi talaj fagyott metánjával foglalkoztak az ökológusok. Ahogy a permafroszt fokozatosan felenged a klímaváltozás miatt, egyre több metán szivárog fel a légkörbe. Tehát ökológiai szempontból akkor van értelme a tenger alatti gyúlékony jég kitermelésének, ha nem fokozza a metánkibocsátást, és csak azért, mert a földgáz felhasználása még mindig kevesebb CO₂-vel jár, mint a szén elégetése - mondják a környezeti szakértők.