Támogatta az Európai Unió tagállamainak többsége azt a döntést, amely szerint két éven át tilos lesz neonikotinoid alapú csávázószerekkel védeni a vetőmagokat a kártevőktől. Számos vizsgálat szerint ezek a szerek megzavarják a méhek tájékozódási képességét. Így a rovarok nem találnak vissza a kaptárba, a folyamat végén pedig az egész kaptár elpusztul (részletek korábbi cikkünkben: Mitől hullanak a magyar méhek?).
A döntés nyomán ilyen szereket csak olyan növénykultúrákban lehet alkalmazni, amelyek nem vonzók a méhek és más beporzók számára. Ennek nyomán például a napraforgó, a repce és a kukorica vetőmagját más hatóanyagú úgynevezett csávázószerrel kell védeni a kártevőtől, mert a méhek előszeretettel gyűjtik ezeknek a haszonnövényeknek a virágporát.
A mértékadó tudományos álláspont szerint a világ élelmiszertermelése egyharmadával esne vissza, ha a méhek kipusztulnának a többi, beporzást végző rovarral együtt. A neonikotinoidok használata jelenleg is tilos Franciaországban, Olaszországban és Szlovéniában.
Mivel hétfőn sem a betiltást támogató országok, sem az ellenzők agrárpolitikusainak nem sikerült egyértelmű többséget szerezniük (de az előbbiek voltak többen), így a döntés az Európai Bizottságra maradt a szavazás után, amely várhatóan heteken belül kihirdeti a neonikotinoidok korlátozását az unió egész területén. A magyar Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja az volt, hogy nem kell betiltani a szereket, mert itthon nem bizonyított, hogy károsítaná a méhállományt.