A zöldövezet felér egyharmad házassággal

Azok alkudnak lefelé a legtöbbet, akik családi házat vesznek

Városi környezetben a zöldfelületek növelése a házasélettel és a foglalkoztatottsággal összevethetően gyakorol kedvező hatást a városlakók jóllétére egy európai uniós felmérés szerint. Röviden: akinek nincs házastársa vagy munkája, költözzön zöldövezetbe testi-lelki egészségének megőrzéséhez.

Vizsgálat nélkül nehéz meghatározni az okot és az okozatot: nem tudni, vajon az eleve boldogabb emberek költöznek-e a zöldövezetbe, avagy a zöldövezet fokozza az ott lakók jóllétét. A válaszadáshoz a brit Exeter Egyetem vezette kutatócsoport több mint ötezer háztartás és tízezer felnőtt lakhatási viszonyait vizsgálta az 1991 és 2008 között eltelt tizenhét éven át, és elemezte minden költözködésük körülményeit, utóhatásait.

Dr. Matthew White és kollégái a Környezeti és Humánegészségi Európai Központban arra kérték a felmérés résztvevőit, hogy időről-időre jellemezzék saját mentális állapotukat a „zöldövezeti hatás” pontosításához. A beszámolókból egyértelműen kiderült, hogy az alanyok kevesebbet stresszeltek és elégedettebbek voltak az életükkel, amikor park mellett vagy más zöldterület szomszédságában laktak.

A parkosítás hatása halmozottan jelentkezik az egész város szintjén (zöldövezeti lakások Vecsésen) Forrás: ORFK/H. Szabó Sándor

Ez akkor is igaz volt, ha például a jövedelmükben, foglalkoztatottságukban, házasságukban, egészségükben vagy a lakástípusukban változás történt, például időközben elváltak vagy családi házból többszintes társasházba költöztek. „Számításaink alapján a zöldövezet a házassághoz képest harmadannyival, a teljes munkaidős foglalkoztatottsághoz képest tizedannyival növeli az egyén jóllétét – mondta dr. Matthew White. – Ezek az összevetések segíthetik a döntéshozókat, amikor a városi területfejlesztésekről döntenek.”

A kutatók szerint a parkosítási beruházások hatása az egyén szintjén ugyan csekélynek tűnik, ám össztársadalmi mértékben komoly nyereséget jelenthet. Ezt igazolja egy korábbi felmérés, amely szerint erdei séta során csökken a résztvevők vérnyomása, a kortizol stresszhormon szintje és a pulzusszáma is. Egy másik kutatás pedig azt állapította meg, hogy négy nap természetjárás, valamint a multimédiás eszközök, a modern technológia kerülése 50 százalékkal növeli a kreativitást és a problémamegoldó képességet.