Aranypármen, batul, Entz rozmaring, hercegnő, piros kálvil, sikulai. A fővárosi piacok három standard almájához szokott vásárlóját kellemes meglepetés érheti öt-hat hónap múlva, amikor a felsorolt, kétszáz éves almafák gyümölcsét kóstolhatja meg Mónosbélen, a Bükk-hegység délnyugati oldalán.
Az öreg almafák évtizedek után először tavaly hoztak termést a faluban, miután 2011-ben kitisztították a templom melletti kertet. A most virágba borult huszonnyolc őshonos almafát még a 18. század végén telepítették szervita szerzetesek.
A rend temploma 1785-ben épült, valószínűleg a birtok is azokban az években létesült. A nyolcféle gyümölcsfa közül hármat még nem tudtak azonosítani. Az őshonos fák a kert harmadik-negyedik generációjának tagjai lehetnek.
"Nem történt szemzés, oltás, szaporítás", ezért őrzik az eredeti ízeket a régi fák - mondta Bogdány András kertészeti szakértő a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában. Ritka genetikai kincsről van szó, és a fákat mindenképp érdemes lenne szaporítani - mondta, és szerinte a tavalyi termésben a meleg és napos év is közrejátszott.