Az életünkbe kerülhet a gagyi szén-monoxid-riasztó

Évente harminc-ötvenen halnak meg Magyarországon szén-monoxid-mérgezés miatt, átlagosan ötszáz-ezer embert kell kórházba szállítani mérgezéses tünetekkel. Ezen felül százezres nagyságrendben okozhat kisebb egészségügyi problémákat a veszélyes gáz, amely kis koncentrációban állandó fejfájást vagy asztmát válthat ki.

A kazánokkal, fűtőberendezésekkel ellentétben Magyarországon semmilyen akkreditált laboratórium és hatóság nem vizsgálja be a szén-monoxid-mérő készülékeket. A Víz, gáz, fűtéstechnika (VGF) című szaklap tesztjén tizenegy típust vizsgáltak be, amelyek az újság információi szerint a legtöbben vásárolnak. A tesztnek röviden az a tanulsága, hogy üzemképes riasztó mellett is érhet valakit halálos szén-monoxid-mérgezés.

Tizenegyből hat

A tizenegy típusból különböző helyeken három-három példányt vásároltak. Nyolc típust barkácsáruházakból szereztek be, hármat pedig a gyártó-forgalmazó bocsátott a szaklap rendelkezésére.

A teszt eredményei szerint a műszerek több mint fele egyáltalán nem felelt meg a riasztási időket előíró európai szabványnak, például már akkor is jelzett, amikor még alacsony (az emberre rövid távon veszélytelen) volt a gáz koncentrációja. Ez azért gond, mert a felhasználó előbb-utóbb megunhatja a tévesnek bizonyuló riasztásokat, és kikapcsolja a mérőt.

Ennél nagyobb probléma, hogy némelyik készülék alacsony koncentrációnál megszólalt, ámde egyáltalán nem, vagy csak hébe-hóba reagált a nagyobb gázkoncentrációkra. Olyan készüléket is találtak, amelynek a csomagolásán szerepelt, hogy megfelel a szabványnak, pedig nem teljesítette a követelményeket. A tizenegy készülék közül a megbízhatóság alapján hat felelt meg leginkább az előírásoknak, de a tesztelők csupán kettővel voltak igazán megelégedve (a részletes eredményeket itt közli a szaklap).

Lakók egy budapesti társasház előtt, ahol súlyos szén-monoxid mérgezés történt Forrás: MTI/Lakatos Péter

Hamis biztonság

A tesztnek az a tanulsága, hogy még a legjobb készülékek is némi bizonytalansággal dolgoznak, a gyengébb kivitelezésűeknél pedig ez csak fokozódik. A riasztók 3-20 ezer forintba kerülnek, a 10 ezer forintnál drágábbak már megbízhatók, időben jelzik a szén-monoxidot – állítja Stieber József, a Kéményjobbítók Országos Szövetsége Műszer- és Méréstechnikai Szakbizottságának elnöke.

Az összképhez tartozik, hogy a tesztet az ő cége, a Stieber Levegőtisztaság-védelmi Bt. akkreditált laboratóriumában végezték a szaklap megbízásából. A teszteredmény következtetései között kétszer is az szerepel, hogy a Szimat-2H nevű készülék nagyon jól vizsgázott, ezt pedig éppen a Stieber Bt. forgalmazza.

„Stieber úr mondhatni az életét tette fel arra, hogy az általa ellenőrzött vizsgálat pontos volt, és nem kockáztatja a szakmai hírnevét sem azzal, hogy gagyit forgalmaz. Államilag akkreditált, rendszeresen ellenőrzött laborról van szó. A mi álláspontunk az, hogy ismételje meg egy hivatalos szerv a tesztet! Az eredményeket eljuttatjuk a Fogyasztóvédelmi Főfelügyeletnek, mert a fogyasztók tájékozatlanok, hiszen a CO-érzékelő dobozára bárki bármit odaírhat” – mondta erről Veresegyházi Béla, a VGF szerkesztője az Origónak.

Évről-évre tűnnek el a gyártók, típusok, és jelennek meg ugyanazok a termékek más márkanévvel, kicsit más burkolattal. Ötször annyi fogy az olcsó készülékekből, mint a megbízható, de drágább típusokból: a szaklap szerint ilyen állapotok uralkodnak most a szén-monoxid-mérők piacán. Emiatt azt tanácsolják, lehetőleg épületgépészeti szaküzletből vásároljunk ilyen készüléket, gondosan olvassuk el a használati utasítást, és a beszerelést is jobb, ha szakember végzi.

Tény, hogy a kevésbé megbízhatóan működő készülékek hamis biztonságérzetet keltenek a fogyasztókban, viszont ezek a készülékek is többet érnek a semminél. A veszélyeztetett háztartások 85 százalékában azonban még vészjelző sincs. Szintén probléma, ha az elemes készülékben lemerül a telep. Ha a kazánt az áramhálózatra lehet kötni, olyan CO-mérőt érdemes választani, amely még a veszélyes CO-koncentráció kialakulása előtt lekapcsolja a kazánt, és a veszély megszűntével vissza is kapcsolja.

Forrás: AFP/Christophe Lehenaff

Veszélyes a félig végzett felújítás

A riasztók csak az utolsó védvonal a szén-monoxid elleni harcban. Alapvetően az a probléma, hogy miután az utóbbi években sokan újraszigetelték ingatlanainkat, kicserélték a nyílászárókat, a lakásokba nem kerül elég friss levegő, viszont továbbra is nyílt égésterű gázkészülékkel fűtenek és állítják elő a meleg vizet. A szakértők szerint ez életveszélyes.

Hogyan történik a mérgezés? Oláh Csaba, a Magyar Kémény Kft. főmérnöke több tucat baleset helyszínén végzett vizsgálatot. „Szinte mindig három tényező együttállása okozta a bajt. Kicserélték a nyílászárókat, nem építettek be légbevezetőket, és sokszor találtunk valamilyen elszívót, konyhai páraelszívót, vécéventilátort, szárítógépet, amelyek ugyanazt a levegőt használják, mint a kazán.

Ez olyan, mint az akadályverseny. Valahol be kell jönnie a levegőnek, mert nincs égés oxigén nélkül, és az égésterméknek valahol távoznia is kell. Ha ennek a körfolyamatnak valamelyik részébe beleavatkozunk, akkor már fennáll a balesetveszély” – magyarázta. Sokan azért ússzák meg a mérgezést annak ellenére, hogy körbeszigetelték az ingatlanukat, mert még télen is bukóra nyitva hagyják az ablakot. Így viszont a fűtés kerül többe az indokoltnál.

A közhiedelemmel ellentétben nem csak a fűtési szezonban fordulhat elő szén-monoxid-mérgezés. Olyan lakásokban történhet baleset, ahol nyáron sem szokás ablakot nyitni, mert működik a klíma vagy a központi szellőzés. Ha ilyen helyen nyílt égésterű készüléket használnak, akkor visszaáramolhat az égéstermék – mondta Oláh Csaba.

Jó lehet a régi kazán is, de csak hagyományos ablakkal

Mit érdemes tenni a mérgezést megelőzendő? Ha bőven van pénz a lakásfelújításra, akkor mindenképpen érdemes zárt égésterűre cserélni a kazánt. Az ilyen készülékek a szabadból szívják a levegőt, tehát a lakásba nem is tud visszaszivárogni az égéstermék – tanácsolja Chappon Miklós, a Magyar Mérnöki Kamara épületgépészeti tagozatának elnöke. Zárt égésterű készüléket ma már 150-200 ezer forintért is be lehet szerezni, de van, amelyiknek egymillió fölött van az ára teljesítménytől, minőségtől és márkától függően.

A megfelelő légcseréről ezután sem lehet lemondani, mert a párásodó lakásban megjelenik a penész. A szakember szerint hőcserélős szellőztetőt érdemes beszereltetni, mert úgy a kiáramló meleg levegővel nem az utcát fűtjük, visszanyerjük a megtermelt hőmennyiséget.

Ha pedig minderre nincs pénz, akkor motoros szelepes légbevezetőket érdemes elhelyezni a lakásban, mégpedig úgy, hogy akkor nyíljanak ki, amikor a gázkészülék üzemel. „Ha állandóan nyitva maradnak, akkor már jobban jártunk volna, ha nem cseréljük ki az ablakokat” – magyarázza Chappon Miklós. Ahol nem váltották le vagy nem tömítették el légmentesen a régi nyílászárókat, ott a régi, nyílt égésterű készülékek is stabilan, balesetmentesen tudnak üzemelni.