A skóciai városok közül elsőként Edinburgh követi számos angliai és walesi település gyakorlatát, amelyekben a korábbi óránkénti 50 kilométerről 30-ra csökkentették a megengedett sebesség maximumát a lakóövezetekben, a bevásárlóutcákban, a városközpontban, illetve azokban az utcákban, ahol nagy a gyalogosforgalom.
Akárcsak más brit városokban, itt is a helyiek megkérdezése után döntött a városi tanács a módosítás bevezetéséről, a lakosság kétharmada támogatta a javaslatot. Az intézkedéstől a közlekedési morál fellendülését is várják. „Az alacsonyabb sebesség civilizáltabb viselkedést eredményez” – véli a helyi kerékpárosok szóvivője. A városvezetés többféle elképzelést tervez a forgalom csillapítására, így a sebességkorlátozást jelző táblák mellett sávszűkítés, forgalomkorlátozó útelem (fekvőrendőr), egysávosítás is szóba jöhet. A rendőrség is kiemelt figyelmet fordít az alacsonyabb sebesség betartatására mind közúti ellenőrzéssel, mind forgalomfigyelő kamerákkal.
A 30 kilométer/órás sebességkorlátozás azt is jelenti, hogy a kerékpárosoknak lehetőségük nyílik azonos tempóban haladni az autókkal, fel tudják venni a forgalom ritmusát, aminek óriási szerepe van a balesetek elkerülésében. A kerékpárosok így kisebbségből partnerré válhatnak az utakon, nem akadályozzák a náluk gyorsabb járművel haladását.
A sebességcsökkentés mellett érvelők szerint a 20 kilométer/órás lassítás tíz méterrel rövidíti meg a fékutat, ezzel (várostól függően) akár 24 százalékkal mérsékelhető a súlyos balesetek, és 75 százalékkal az összes közúti baleset száma, olvasható a brit Transport Policy szakértői oldalon.
Ugyanitt kitérnek a légszennyezés kérdésére is: sokan állítják, hogy a személygépkocsiknak óránként 60-70 kilométeres sebességnél legalacsonyabb a károsanyag-kibocsátása, és a 30 kilométeres határra való lassítás 20 százalékkal növeli a kibocsátást. De mely típusoknak? – kérdezi a Transport Policy cikkírója, aki szerint a széles körben terjesztett adatsor egy 1993-as Euro II dízel jármű kibocsátására vonatkozik, magyarán elavult és nem reprezentatív.
És milyen hatása van a tömeges kerékpározásnak a társadalomra? Ezt eddig Glasgowban mérték fel, ahol a belvárosi kerékpáros forgalom fellendítése 2012-ben több mint négymillió font hasznot hajtott a súlyos és halálos balesetek számának csökkenése révén. Ezen felül az a nyereség, hogy javul a kerékpárosok egészségi állapota a többletmozgás miatt.
Ami a javaslat ellenzőit illeti, ők követelik, hogy a kerékpárosokra is terjesszék ki a 30 km/h-s sebességkorlátozást, és tiltsák meg, hogy a járdán biciklizzenek. Talán az iróniát sem nélkülözi azok véleménye, akik szerint a rendelet következtében nőni fog a balesetek száma, mert az út helyett a kilométeróra mutatóját figyelik majd vezetés közben egyes járművezetők, ha autójukban nincs tempomat (egyébként az automata sebességszabályzó alsó határértéke éppen 30 km/h).
A kerékpárhasználat ösztönzésére másfajta ötlet is született már, például a tömegközlekedéssel való összekapcsolása. Nyugat-Európa számos városában, például Londonban a kis kerekű, összecsukható kerékpár jegy nélkül kézipoggyászként felvihető a járművekre csúcsidőn kívül.
A délnémet Stuttgart városközpontja egy völgykatlanban fekszik – munkába menet lefelé ideális a kerékpárosok számára az út, elég a kormányba kapaszkodni a szerpentinen suhanva. Hazafelé viszont emberpróbáló: 200 méteres szintkülönbséget, húszfokos emelkedőt kell (kellene) leküzdeni.
A helyi közlekedési vállalat ezért pluszkocsit szereltetett a lenti Marienplatzot a fenti Degerloch végállomással összekötő fogaskerekű (Die Zacke) szerelvénye mögé, amelyet az utasok ingyen használhatnak a 2,2 kilométeres szakaszon. Az Origo kérdésére a vállalat főigazgatósága elmondta, hogy bár a kerékpárok számáról nem vezetnek statisztikát, a Zackén naponta négyezren utaznak.
Még nem késő bringára váltani
Budapesten október 25-ig zajlik a Bringázz a munkába (BAM) kampány a Magyar Kerékpárosklub szervezésében. Az akcióban mindenki részt vehet, aki eddig az időponti során legalább nyolc alkalommal kerékpáron megy be a munkahelyére, és a megtett kilométereket feljegyzi.