Így ostromolták meg a Greenpeace-aktivisták a fúrótornyot

Mint azt keddi részletes összeállításunkban olvashatták, a Greenpeace tiltakozik az északi-sarkvidéken tervezett orosz kőolajbányászat ellen. Az alábbi videón felidézzük a szeptemberi akciót, amely miatt 28 Greenpeace-aktivista még mindig vizsgálati fogságban ül Murmanszkban. Az elmúlt napokban néhányuk levele – ügyvédeiken keresztül – kikerült a börtönből. Ezek alapján az orosz hatóságok jól bánnak velük, de teljes bizonytalanságban tartják őket az eljárást illetően. Az aktivisták egymással nem beszélhetnek, orosz foglyokkal vannak összezárva, és a napi fél óra séta során próbálnak egymással információt cserélni. Csütörtökön lesz 50 napja, hogy börtönben vannak.Jól látható, hogy néhány aktivista megpróbál felmászni a Prirazlomnaja nevű fúróplatformra, amely a tervek szerint a világon először termelne ki olajat az Északi-sarkvidéken, az Arktiszon. A piros csónakot a Gazprom szürke csónakjai fogják közre, megpróbálják lerángatni az aktivistákat, akiket közben vízágyúval lőnek, majd valódi lövések is vízbe csapódnak, pár méterre a csónaktólMint azt keddi cikkünkben olvashatták, a Gazprom az akció után közölte, hogy minden a terveik szerint halad, és év végéig beindul az olajkitermelés a Jeges-tengeren. A Greenpeace-esek elleni vádat nemrég kalózkodásról garázdaságra enyhítették, amiért maximálisan nem tizenöt, hanem csak hét év börtön járhat Oroszországban. Nobel-békedíjasok, vezető orosz napilapok szerkesztői és a Gazprom egyik fontos külföldi partnercége, az olasz ENI olajtársaság elnöke mind hiába kérte a szabadon bocsátásukat. Mivel a jégtörő holland lobogó alatt hajózott, a holland kormány a Nemzetközi Tengerjogi Bírósághoz fordul a kiszabadításuk érdekében, ám az orosz kormány bojkottálja az eljárást.Könnyen adódik a következtetés, hogy az orosz kormányzat az eljárással példát akar statuálni, és az eddig történtek csak halványan jelzik, mekkora a tét. A Föld egyik legsérülékenyebb ökoszisztémája, a gyorsan melegedő Északi-sarkvidék (Arktisz) hatalmas mennyiségű szénhidrogént rejt. Bár nem akkora mennyiségről van szó, hogy a Jeges-tenger térsége átvegye a Perzsa-öböl szerepét, ahhoz bőven elegendőt, hogy megmozgassa a "szénhidrogénfüggő" kormányok fantáziáját.