Miért rohadt több ezer tonna méreg a Hortobágyon?

Egy kidőlt-bedőlt, szétrozsdásodott raktárban tárolnak lassan harminc éve több ezer tonna különösen veszélyes hulladékot a Hortobágyi Nemzeti Park tőszomszédságában. A hatóság foglalkozott ugyan az üggyel, de csak akkor történt valami, amikor a környezetvédő szervezetek botrányt csináltak. Az illetékesek most sok pénzt ígérnek a mérgek elszállítására, de a zöldek szerint nem kellene százmilliókat költeni, ha idejében intézkedtek volna.

Harmincéves dicstelen karrierje után talán hasznos módon tűnhet el a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) közeléből egy veszélyeshulladék-lerakó. Miután egy debreceni környezetvédő szervezet, a Terepszemle Stúdió munkatársai január elején felfedezték, majd a Greenpeace aktivistáival bejárták a nyomasztó állapotban levő raktárt, országos botrány lett az ügyből.

Ennek hatására Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár szerda délelőtt sajtótájékoztatót tartott a helyszínen. Elmondta, hogy egyrészt 350 millió forintos pénzalapot kezdeményez a kormánynál a telep felszámolására, másrészt elismerte, hogy az országban 150-300 tudottan szennyezett terület van, ezeket pedig egy 3-4 milliárd forintos alap segítségével lokalizálnák, és kezdenék el a kármentesítést a következő kormányzati ciklusban.

Mérgek egymás hegyén-hátán

A könnyűszerkezetes tároló ideiglenes lerakatként épült, és úgy is kapott működési engedélyt még az 1980-as években. Több nagy hulladéktermelő cég tárolt itt veszélyes hulladékokat, többek között ciánvegyületeket és galvániszapot. A tervek szerint mindezt csak addig raktározták volna a szeg-híresháti belvízcsatorna mentén, Balmazújvárostól kilenc kilométerre északnyugatra, amíg végleges semlegesítésre-megsemmisítésre el nem szállítják (itt van a helyszín a Google térképén). Ez mind a mai napig nagyjából csak félig valósult meg: 2000 tonna most is ott van a nemzeti park területétől húszméternyi távolságban.

A telepet annak idején szigetelt betonaljzattal, kármentesítő árokkal és hat olyan kúttal együtt építették meg, amelyekből mintát véve figyelni lehet, nincs-e szivárgás. A Terepszemle és a Greenpeace munkatársait viszont ez a látvány fogadta január 8-án:

Így nézett ki a hulladéklerakó január 8-án, amikor a környezetvédők bejárták Forrás: Terepszemle Stúdió Egyesület, Greenpeace Magyarország

A telepre ember és állat egyaránt szabadon beléphetett, mert hiányos volt a kerítés, a raktárnak nincs oldalfala. A hordók, konténerek megsérültek, erősen elrozsdásodtak, kilyukadtak vagy egyenesen szétmállottak. A tárolók megroggyantak, több műanyag és fémhordó legurult. A veszélyes anyagok helyenként összekeveredtek, beborultak a víztárolóba, szabadon érintkeznek vízzel és levegővel. Az esővizet elvezető csatornát láthatóan évek óta nem tartották karban, mert nyolc-tíz éves tiszafákkal van benőve, és maga az árok alig volt felismerhető. A helyszínen semmilyen tájékoztató nem volt kifüggesztve arról, hogy kié a telep, és ki értesítendő baleset esetén.

Mit találtak a raktárban? Számos nagyon mérgező hulladékot, a cianidos vegyületeken kívül triklór-etilént (ez volt az alapanyaga az egyik I. világháborús harci gáznak, a foszgénnek), rákkeltőnek minősített klórozott oldószereket. A galvanizálás mellékterméke, a galvániszap azért veszélyes, mert mérgező nehézfémeket, kadmiumot, krómot, kobaltot tartalmaz, vízzel érintkezve pedig hidrogén-cianidot fejleszt. Ezek közül bármelyik komoly károkat tud okozni, ha a környezetbe jut, például egy bőséges eső kisodorja a beleesett hordókat a vízzel teljesen megtelt csurgalékmedencéből.

A Terepszemle munkatársai bejelentést tettek az illetékes zöldhatóságnál, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségen (TKTF), hogy mérjék fel, mi történt. „Egy ilyen vizsgálatot négy-öt nap alatt el lehet végezni, mintákat kell venni a figyelőkutakból, a talajból, és a vízből, miután megfigyeltük, hogy a területről merre folyik az eső” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális szakértője az Origónak. „Mi is gyűjtöttünk mintákat, de a hatóságnak inkább van erre kapacitása” – magyarázta.

A TKTF-től megkérdeztük, vannak-e adatok arról, hogy mennyire szennyezte el közvetlen környezetét a tároló. Kelemen Béla igazgató válasza szerint „a felügyelőségen rendelkezésre álló adatok alapján a telep mentesítendő környezetszennyezést nem okozott”, Illés Zoltánnal egybehangzóan pedig azt mondta a helyszínen az MTI-nek, hogy nincs veszélyben sem a talaj, sem a vízbázis, sem a levegő, sem a nemzeti park.

A raktár január 15-én Fotó: Mudra László - Origo

Egy szétesett hordó tartalma Fotó: Mudra László - Origo

Csőd csőd után

Évek óta próbáljuk elérni a veszélyes hulladékok elszállíttatását, és a telepet teljesen kiüríttetni – írta korábbi közleményében a TKTF. A megoldás azért akadozik a hatóság szerint, mert az eredeti hulladékgazda cégek csődbe mentek, így a mérgek az üzemeltető Hajdukomm Kft. tulajdonába kerültek. Mivel a cég egy 2008 előtti felszólítás nyomán nem tudta megszüntetni a telepet, felszámolták, az új tulajdonos 2010-ben pedig a Chase Coorporation Kft. lett.

Ez utóbbi vállalat kötött szerződést a hulladékok elszállítására, 2600-2700 tonnát vittek el, ám menet közben kiderült ki, hogy jóval több a méreg, mint ami a nyilvántartásban szerepel. A folyamat ütemesen zajlott 2012 májusáig, majd megszakadt, a telepen még további 2000 tonna maradt. Időközben a Chase is felszámolás alá került, így a TKTF lehívta azt a 25 millió forintos bankgaranciát, amiből biztonságossá lehet tenni a tárolót, és jelentősebb mennyiséget is el lehet szállítani belőle. Ehhez viszont közbeszerzéssel ki kell választani egy hulladékkezelőt, az eljárás most is zajlik.

Illés Zoltán szerdán arról beszélt, hogy „fémtolvajok behatolása nyomán” alakultak ki áldatlan állapotok a telepen. „Ez költői túlzás” – válaszolt erre Simon Gergely, mert az egész annyira rossz állapotban van, ami szerinte csak többéves elhanyagolás következménye lehet. A szakértő szerint nyilvánvaló volt korábban is, hogy baj van, hiszen azon az úton járva is érződik az oldószerhulladékok szaga, ami a nemzeti parkot és a telepet elválasztja, pedig rövid idő alatt sokat lehetett volna tenni. „Üdvözöljük az államtitkár bejelentését a pénzalapról, de ha idejében intézkedtek volna, akkor most nem kellene százmilliókat költeni a felszámolásra” – mondta a szakértő.

A felügyelőség a környezetvédők fellépése nyomán valóban gyorsan lépett: megjavították a megrongált kerítést, megoldották a telep 24 órás őrzését, a kiszóródott hulladékot hordókba rakták, a fedett csarnokot pedig lefóliázták. Hogy mi marad azután, miután elszállítják a mérgeket, állapotvizsgálattal derítik ki, amelyet a tulajdonos cégnek kell elvégeztetnie. Az erről szóló kötelezést már 2011 novemberében megkapta a Chase Corporation Kft. a zöldhatóságtól, de mivel még mindig ott vannak a mérgek, azóta sem történt meg.

Fotó: Mudra László - Origo

A hulladéklerakó telep látképe Fotó: Mudra László - Origo