Rájár a rúd az ingatlan építőkre

Az építőipar stagnálása, a körbetartozások mellett a szigorodó jogi szabályozás is nehezíti az ágazat vállalkozásainak mindennapjait. A feketegazdaság fehérítését célzó kormányzati szabályozók tavaly nyáron, az építésfelügyeleti bírság pedig decemberben lépett hatályba, s gyakoribbak az ellenőrzések is.

Munkaügyi ellenőrzés, büntetőjogi felelősség

A fenti szabályozással összhangban a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény kiegészült azzal, hogy az ellenőrök felhasználhatják azokat az adatokat is, amelyeket az építésügyi hatóságok továbbítottak a felügyelőségeknek az építtetők adatszolgáltatása alapján. Januártól egyébként is szigorúbbak az ellenőrök, és emelkedett a munkaügyi bírság is - akár 20 millió forint is lehet. Amennyiben a munkaügyi felügyelő azért tiltja meg a további foglalkoztatást egy időre, mert a munkáltató feketén vagy színlelt szerződéssel foglalkoztatta munkavállalóját, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezheti a munkáltatót a Munka Törvénykönyve szerinti személyi alapbér megfizetésére.

Amennyiben a munkaügyi felügyelő azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató munkavállalási engedély nélkül alkalmaz külföldi munkavállalókat, a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe kell büntetését befizetnie, mégpedig annyiszor, ahány engedély nélküli alkalmazottja van. A büntetés nem kevés, ugyanis aki először alkalmaz engedély nélkül, annak a foglalkoztatás megkezdésétől a "lebukásig" kifizetett munkabér négyszeresét, de legalább a minimálbér nyolcszorosát kell befizetnie, míg ismételt jogsértőnek a munkabér nyolcszorosát, de legalább a minimálbér tizenötszörösét kell fizetnie munkavállalónként. Természetes személy munkáltatókra nem sújt le ekkora szigorral a törvény, ők ugyanis először a minimálbér kétszeresét, ismételt engedély nélküli foglalkoztatásnál pedig annak négyszeresét kötelesek befizetni. Méltányosak lesznek az ellenőrök akkor, ha a külföldi foglalkoztatottnak korábban volt érvényes munkavállalási engedélye, de a munkaügyi ellenőrzés időpontjában ez már lejárt. A méltányosság feltétele az új engedély iránti kérelem benyújtásának igazolása. Ilyenkor csak a kifizetett munkadíjat, de legalább a minimálbér kétszeresét kell befizetni a Munkaerőpiaci Alapba.

Az APEH már évek óta közzéteszi ellenőrzési irányelveit, az idén február 20-áig a munkaügyi miniszter is közzé fogja tenni a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó irányelveket. Ebben tájékoztat majd az adott év kiemelt ellenőrzési területeiről, valamint az ellenőrizendő főbb tevékenységi körökről, szakmákról.

A feketefoglalkoztatásnak tavaly szeptembertől már büntetőjogi következményei is lehetnek, ugyanis bekerült a Btk-ba a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vétsége, illetve bűntette. A bűncselekményt az a munkáltató követi el, aki a fekete-, vagy színlelt foglalkoztatás következtében nem tesz eleget adó- és járulékfizetési kötelezettségének és ezzel legalább 2 millió forintos adóhiányt okoz. Nagyösszegű adóhiány esetén bűntett miatt felel az elkövető, és nem úszhatja meg pénzbüntetéssel.

Építésfelügyeleti bírság

A szabálytalan építés jogkövetkezményei az eddig hatályos szabályozás szerint csak az építtetőt érintették, az építés többi szereplőjét (kivitelezők, építésvezetők, alvállalkozók) a kivitelezés közben elkövetett szabályszegésért nem büntették. 2005. december 9-én lépett hatályba az építés-felügyeleti bírságot szabályozó kormányrendelet, amely a kivitelező vállalkozások által elkövetett jogszabálysértéseket szankcionálja. A bírság többek között

• a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,
• a kivitelezési tervek nélküli építkezés,
• az építményfajtának és az építési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal nem rendelkező tervező, kivitelező, építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető tevékenysége, megbízása, alkalmazása,
• felelős műszaki vezető nélküli építkezés,
• jogszabályban meghatározott feltételeknek nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználása, beépítése,
• az építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megsértése

miatt szabható ki az építtetővel, a kivitelezővel, illetve a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel és a kivitelezési tervek tervezőjével szemben is. A bírság összege ötvenezer forinttól tízmillió forintig terjedhet, és függ az építés helyétől, az építmény jellegétől, a szabálytalanság mértékétől. Emellett a szabályszegő vállalkozásokat kizárják a központi vagy uniós támogatással megvalósuló, illetve a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokból.