Nyolcszázezer forintért kelt el a legolcsóbb lakás tavaly a fővárosban és 1,6 milliárd forintért a legdrágább ház. A két szélső érték között 67 ezer ingatlan - ebből 50-55 ezer lakás - cserélt gazdát, vagyis nagyjából annyi, mint 2000-ben, a lakásépítési láz fellendülése előtti évben - írja a Népszabadság.
A fővárosi illetékhivatal nyilvántartása szerint a 2004-hez képest 16 százalékkal, 2003-hoz képest viszont 25 százalékkal csökkent a szerződések száma - tudta meg a lap Heves Gábortól, a főváros illetékhivatalának ügyosztályvezetőjétől.
A kimutatások szerint a szerződések száma legnagyobb mértékben a középkategóriában csökkent, a túlkínálat zöme éppen itt keletkezett. A "tucatlakások", amelyeket néhány éve nagyon gyorsan lehetett értékesíteni, most nehezen eladhatók.
A vásárlókra vadászó beruházók és bankok egyaránt komoly versenybe kezdtek, hiszen egyértelművé vált: sokan fizetési és hitelfelvételi kereteik szűkössége miatt nem tudnak vagy nem mernek lépni. Megjelentek a halasztott fizetési konstrukciók, az új lakásokra szerződőktől tíz vagy húsz százalék előleget kérnek, a vételár fennmaradó részét csak a beköltözés előtt kell kifizetni.
Ennek eredményeként egyszerűbbé vált a vásárlás. Aki használt lakásból akar újba költözni, nem kényszerül arra, hogy a második vagy a harmadik fizetési részletnél - amikor az ingatlan árának már az 50-70 százalékát be kellett fizetni - bármi áron eladja az otthonát. A több ezer, azonnal beköltözhető új lakás miatt, egyre kevesebben hozzák magukat kényszerhelyzetbe azzal, hogy szerződnének, mielőtt nekik maguknak vevőjük lenne. A használt lakást eladók emiatt több hónapot is kényelmesen kivárhatnak, és csak akkor indulnak új lakást keresni, ha ingatlanjukat már legalább lefoglalta valaki.
Bár a hírek arról szólnak, hogy a lakásépítők a legkülönbözőbb extrák beépítésével akarnak új vevőket toborozni, a valóság szerényebb: a beépíthető pluszok köre szűkös, mert a vevők nem tudják megfizetni. Az olcsón kínált, fapados lakások jellemzője, hogy azokban nincs változtatási lehetőség, a típusterv alapján épülő házak a legolcsóbb anyagokból készülnek.
A középkategóriában már széles a skála, a hely és a kapcsolódó szolgáltatások egyaránt okozhatnak jelentős árkülönbségeket, nagyjából 260-320 ezer forintos négyzetméteráron belül. A Duna House ingatlanközvetítőinek tapasztalata ugyanakkor azt mutatja, hogy a korábban slágernek számító, kényelmi szolgáltatások, a fitneszterem, uszoda, szauna már nem jelentenek akkora vonzerőt, mert a rezsiköltségeket is megemelik.
Kevés olcsó lakás van
A használt lakások elhúzódó értékesítése miatt, egy ideje árcsökkentést várnak a szakértők. Az árak bizonyos területeken már valóban elmozdultak lefelé - az eladók egy része már belátta, hogy korábban túlértékelte lakását. A fővárosban nagy igény lenne a nagyon olcsó, 5-7 millió forint körüli áron megkapható garzonokra, de ezekből kevés van. Használt kis lakást, 25 négyzetméter körülit azonban már lehet ennyiért venni, persze nem a divatos kerületekben. Az illetékhivatal vezetője elárulta: alsó árhatár szinte nincs, évente több olyan lakásszerződéssel találkoznak, amelyben egy-kétmillió forint vételár szerepel, és ezek többnyire valós üzletet takarnak.
Az árfolyam másik végén, a luxusigényekre szabott sávban is megélénkült a kereslet, a 40-80 millió forintos kategóriában még több a vevő, mint a jó minőségű kínálat. Sőt, a forgalmazók adatbázisa szerint a vidéki nagyvárosokban a belvárosi, nagy alapterületű, jó állapotú lakások is hiányoznak a kínálatból.