Az Európai Unióban messze az észt ingatlanpiac drágult a legerősebben tavaly: a balti országban átlagosan 28 százalékkal mentek fel 2005-ben a lakó- és kereskedelmi ingatlanok árai az Okleveles Ingatlanszakértők Királyi Intézete (Royal Institution of Chartered Surveyors - RICS) által kiadott 211 oldalas, 18 EU-tagállamra kiterjedő éves visszatekintés szerint.
Észtország második éve vezeti ezt a mezőnyt: már 2004-ben is 25 százalékos volt az ingatlanpiaci infláció ebben az országban.
Magyarországon is gyorsult az ingatlaninfláció üteme: a RICS éves felmérése itt 10 százalékos átlagos drágulást mutatott ki tavalyról a 2004-ben mért 8 százalék után. A jelentés megjegyzi ugyanakkor, hogy a Budapesten újonnan elkészült és piacra került házak ára stagnált.
A térségből Észtország mellett Lengyelország is megelőzi Magyarországot a RICS inflációs listáján: itt 10 százalékot valamivel meghaladó ütemben nőttek tavaly az ingatlanárak.
A patinás londoni intézet jelentése szerint az új EU-tagállamokban még csak most kezd fejlődni az egyéni ingatlantulajdonosokat célzó jelzálogpiac. Mivel mindegyik kelet-európai uniós országban súlyos ellátási oldali hiány van az ingatlanpiacon, a jelzálog intézményének megjelenése ebben a piaci környezetben meredek áremelkedést okozott.
A Royal Institution of Chartered Surveyors szerint emellett a térségi ingatlanpiac mérete egészében is csekély, és jóval kevesebb tranzakciót bonyolít le a Nyugat-Európában szokásosnál. Ebben a helyzetben a külföldi befektetői érdeklődés is torzítja a piaci viszonyokat és aránytalan árhatásokkal jár, áll a londoni jelentésben.