Nincs döntés a lakáshitelek támogatásáról

Egyelőre még nem született döntés a lakáshitelek állami kamattámogatásáról - értesült több forrásból is a Napi Online. A kamattámogatás eltörléséről nincs vita ugyan a koalíciós felek között; a szocialisták azt szeretnék, ha legkorábban 2010-ben törölnék el a hitelek állami támogatását.

A Világgazdaság pénteki száma - gazdasági minisztériumi forrásokra hivatkozva - azt írta: a kormány megvonná a lakáshitel-törlesztés után igénybe vehető szja-kedvezményt, másrészt megszüntetné a forrásoldali jelzáloglevél kamattámogatását.

A Napi Online ezzel szemben több forrásból is úgy értesült, hogy a kormány előtt többféle szakmai elképzelés van, amelyeket különböző minisztériumi elemzői csoportok készítettek elő, ám egyelőre még nem született döntés az ügyben - sem a kamattámogatások kérdésében, sem a lakáspolitika egészét illetően.

Bár a koalíciós felek között nincs vita az államilag támogatott lakáshitelek megszüntetéséről, a szocialisták azt szeretnék, ha az euró bevezetésének időpontjában, azaz legkorábban 2010-ben törölnék el az államilag támogatott kamathiteleket - mondta Horváth Csaba szocialista parlamenti képviselő a Napinak.

Szerinte a kamattámogatás kérdése az euróövezethez való csatlakozással magától megoldódik. Az eurózóna 1,5-2 százalékos alapkamata hitelfelvétel szempontjából nyilvánvalóan sokkal kedvezőbb és stabilabb lesz a mostaninál.

Az euróbevezetés időpontjában történő állami kamattámogatás megvonása azonban problémás lehet, mert a jegybanki alapkamat mérséklődése nem fog megjelenni azonnal az ügyfélkamatokban. A fő ok, hogy a hitelkamatok - és velük együtt az állami támogatás - megállapítását egy három hónapos visszamenőleges állampapír-piaci hozammixhez kötötték, ezért időben eltérhet egymástól a kettő.

A Magyar Hírlap információi szerint a legtöbb támogatást a 2001 és 2003 között felvett hitelek után fizeti az állam: az utóbbi években ugyanis a támogatás csökkenése és az olcsóbb devizahitelek elterjedése háttérbe szorította a forint alapú kamattámogatásos kölcsönt.

A lap úgy tudja, a lakáshitelek kamattámogatása 400 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést 2001 óta. Tavaly 151,2 milliárd forintot fizetett ki e címen az állam, ebből kiegészítő kamattámogatásra 45,5 milliárd, a jelzáloglevelek kamattámogatására pedig 105,7 milliárd forint ment el. Idén a teljes lakástámogatásra szánt büdzsé 216 milliárd forint, ennek legnagyobb része, mintegy 145 milliárd továbbra is a lakáshitelek törlesztőrészleteit hivatott csökkenteni.

Az Otthon Centrum felmérése szerint a lakáshitelek 90 százalékát devizaalapú hitelek alkotják. 2003-ban még 150 ezer forintalapú hitelszerződést kötöttek a hitelintézetek, tavaly már csak 37 ezret. A visszamenőleges módosítás tilalma miatt a kamattámogatás eltörlése csak a jövőre terjedhet ki. Az új kölcsönök számának drasztikus csökkenése miatt viszont a kamattámogatás megvonása valószínűleg csak tized százalékpontokkal mérhető kiadáscsökkenést okozna a büdzsében.