Adókedvezménnyel is járhat a lakáslízing

Az egyre gyarapodó lakáslízingpiac az önerő nélküli ingatlanszerzésen túl sok más - többek között az adózáshoz kapcsolódó - előnyt kinál a leendő lakásvásárlók számára. A BG Hitel & Lízing elemzése azokat a lízingkonstrukciókat veszi sorra, amelyekkel ezen adókedvezmények kihasználhatók.

Az ingatlanlízing-szektor folyamatosan növekszik, 2006 első félévében 120 százalékos gyarapodást regisztrált a Magyar Lízingszövetség a piacon. A finanszírozási forma térnyerését támasztja alá, hogy a szervezet adatai szerint 10 százalékra nőtt az ingatlanlízing részesedése az összfinanszírozáson belül.

A lakáslízingpiacon is kiélezett verseny folyik: pontos állományadatokat a szereplők ugyan nem közölnek, de a szektorban rejlő potenciált mutatja, hogy az elmúlt hónapban újabb cégek csatlakoztak a már eddig is aktív szereplőkhöz. A versenytársak gyarapodásával, a verseny éleződésével a hitelintézeteknek újabb és újabb eszközökkel kell az ügyfeleket megszerezni. Az ügyfélcsalogató lépések közé a lízing feltételeinek enyhítésén túl a kapcsolódó kedvezmények igénybevételét célzó konstrukciók kidolgozása tartozik.

A lakáslízing ugyanis a magánszemélyek számára adókedvezményeket, míg a vállalkozások számára adócsökkentési lehetőségeket kínál. A magánszemélyek esetében az adókedvezmények köre attól függően változik, hogy zárt vagy nyílt végű finanszírozás mellett dönt a leendő lízingbevevő.

A zárt végű, illetve bizonyos feltételek mellett a nyílt végű lízingszerződéssel is lakásszerzési adókedvezmény érvényesíthető. A kedvezményt azok vehetik igénybe, akik eladták ingatlanukat, és ebből a pénzből szeretnének új lakást lízingelni. A lakásszerzési adókedvezmény a személyijövedelemadó-törvény értelmében abból áll, hogy a magánszemély visszaigényelheti (illetve nem kell befizetnie) az ingatlan eladásából keletkezett jövedelme utáni adót, ha az összeget 5 éven belül lakáscélú felhasználásra fordítja.

Mivel a zárt végű lízing lakáscélú felhasználásnak minősül, ezért ez a kedvezmény érvényesíthető. A nyílt végű szerződés esetében csak akkor érvényesíthető a kedvezmény, ha az 5 évnél hosszabb időtávra szól. A magánszemélynek természetesen nem kell minden ingatlaneladásból befolyt jövedelmét lakáslízingre fordítania, a kedvezmény akkor is érvényes, ha csak a jövedelem egy részét költi ismét ingatlanra.

Azok számára, akiknek a munkahelye kamatmentes vagy kedvező kamatozású hitellel támogatja lakáshoz jutásukat, a zárt végű lakáslízing választása lehet kifizetődő, mivel így kamatkedvezményt tudnak érvényesíteni. A kamatkedvezmény lényege, hogy lakásvásárlásra irányuló felhasználás esetén a kamatkedvezmény nem minősül jövedelemnek, azaz csökken a személyi jövedelemadó alapja.

A nyílt végű lízingszerződés esetében ez a kedvezmény nem érvényesíthető, mivel nem történik lakásvásárlás. Így a nyílt végű lízinghez kapott kamattámogatás jövedelemnek számít, ami után adózni kell. Természetesen csak per-, teher- és igénymentes ingatlant lehet a lízing fedezetként felajánlani, tehát ha a munkáltató a kamatmentes vagy kedvező kamatozású hitel után bejegyeztet jelzálogot, akkor az ingatlan már nem szolgálhat a lízing fedezeteként.

A munkáltató lakásszerzési támogatásának egy másik formája, amikor az alkalmazottnak vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ebben az esetben szintén a zárt végű ingatlanlízing jelenthet előnyös megoldást, hiszen teljesül a támogatás lakáscélú felhasználása, azaz az ilyen formában kapott jövedelem adómentes.

A nyílt végű lízingszerződés esetében ez a kedvezmény módosított formában vehető igénybe: mivel ez a lakás hosszú távú használatára irányul, ezért kedvezmény csak akkor érvényesíthető rá, ha a munkáltató a támogatást a maradványérték megfizetéséhez adja. Mivel a lízingbevevő a maradványérték megfizetésével lép tulajdonba, ezáltal a támogatás lakáscélú felhasználásnak minősül. Ha a vissza nem fizetendő szolgáltatást az alkalmazott nem a maradványérték megfizetésére használja fel, a támogatás adóköteles jövedelemnek minősül.