Jó környéken a telek is lehet befektetés

"Tömegesen" tünedeznek fel idehaza az ír, spanyol, holland lakásvásárlók, joggal beszélünk tehát befektetési célú magyar ingatlanokról. De beszélhetünk-e erről a telekpiaccal kapcsolatban is? Az [origo] utánajárt, vajon jó üzlet lehet-e a telek az előttünk álló években.

A legfontosabb szempont, hogy az adott telek merre fekszik - hangsúlyozta ugyanakkor Murányi Ákos. Nem nehéz megjósolni, hogy a budai zöldövezetben minden ingatlan egyre többet fog érni, mert a környék magas presztízsű, és nagyon gyorsan fogynak a szabad területek. Hasonló a helyzet a pesti Belvárossal, bár az természetesen inkább a fejlesztő cégeknek vonzó célpont.

A fővárosi agglomerációban egy családi ház építésére alkalmas telek csak abban az esetben ígérhet komolyabb megtérülést, ha bármilyen különleges adottsággal bír. Alapfeltétel a belterületi besorolás, továbbá a fejlett környező infrastruktúra, de ezenfelül valamiféle "extra" is kell: mondjuk, a Duna vagy egy kisebb tó közelsége.

Vidéken pedig még kisebb az esély arra, hogy pár száz négyszögöles átlagbirtokunk belátható időn belül egy vagyont fog érni. Az olyan frekventált helyeken képzelhető el számottevő értéknövekedés, mint például Kapolcs, vagy a jó nevű gyógyfürdők szomszédsága, esetleg néhány ígéretesen fejlődő nagyváros - valamint az örök sláger, a Balaton partja. Általában elmondható viszont, hogy nagy a túlkínálat, mert az önkormányzatok a betelepülők reményében szívesen parcelláznak.

Azt gondolhatnánk, hogy az afféle fejlesztések, mint amilyen egy gyorsforgalmi út megépítése, élénkítik a keresletet és felverik az árakat a környéken. Az M0-ás példája bizonyítja, hogy ez nem feltétlenül van így. A körgyűrű keleti szektorában az M3-as autópálya és a 3-as főút közötti szakasz építését nemrég engedélyezte a bíróság, de a Duna House adatai szerint pozitív hatásnak nyoma sincs.

Murányi Ákos úgy véli, ennek egyfelől a bizonytalanság az oka: az emberek nem tudják, pontosan merre fog vezetni a nyomvonal, és a civil szervezetek kifogásai miatt tartanak a zajterheléstől. Lehet, hogy Csömör és vidéke később csábító területté fog válni a jó közlekedési kapcsolatok miatt, de a jelek szerint egyelőre nem sokan vállalják a kockázatot.

Olyannyira nem, hogy noha az eladók többnyire megpróbálják kitartani a kínálati árakat, már mutatkoznak jelei az engedékenységnek. A Kelet-Pest melletti régió piaca Gyáltól Mogyoródig jó ideje nagyon csendes. Az egyik agglomerációbeli településen változatos nagyságú (600 és 1700 négyzetméter közötti) építési telkeket árulnak egy fejlesztés keretében - elenyésző sikerrel.

Tájékozódásul érdemes összehasonlítani a Budapest tőszomszédságában lévő települések hirdetésekben szereplő árait. Míg egy 1000 négyzetméter körüli telket Nagykovácsiban 22 millió, Budaörsön 15,9 millió, Diósdon 13 millió forintért kínálnak, addig a nagyjából ugyanekkora alapterület Gyömrőn és Kistarcsán alig több mint 10 milliót ér. A nagy kiterjedésű Érden óriási a szórás, 12 és 19 millió között minden előfordul.

Galambos Péter