Nem viszik a nagyvárosok a bérlakáshitelt

Huszonöt évre vehetnek fel kedvezményes kamatozású hitelt az önkormányzatok, hogy bővíthessék a rászorultaknak olcsó lakhatást biztosító, szűkös bérlakásállományukat. Az MFB programja iránt eddig mégis csak kistelepülések érdeklődtek, így a 60 milliárd forintnyi keret zömére nincs jelentkező.

Majdnem egy éve indította el a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a Sikeres Magyarországért Bérlakás-hitelprogramot, de a rendelkezésre álló 60 milliárd forintból eddig mindössze 600 millióra tudott szerződést kötni.

A 2006 márciusában bevezetett, ez év végéig tartó programban önkormányzatok és kistérségi társulások vehetnek részt. A kereskedelmi bankokon keresztül felvett, legfeljebb 25 éves lejáratú, 6,2 százalékos kamatú hitelt kizárólag bérlakásteremtésre fordíthatják.

Felújításra, átalakításra, építésre vagy vásárlásra - a hasznosítási céltól függően - lakásonként 6-20 millió forint igényelhető, és tíz (2000 főnél kisebb település esetében öt) százaléknyi önerő is szükséges. A hitelfelvevőnek vállalnia kell, hogy tíz évig a hitelcélnak megfelelően hasznosítja az ingatlant.

Az efféle konstrukciókra nagy szükség lenne Magyarországon: sokan - fiatalok, nagycsaládosok, alacsony jövedelműek - nem engedhetik meg maguknak a saját otthont, a szolid lakbért viszont képesek kigazdálkodni. A rászorultsági alapon kiutalt bérlakások havi díja ennek megfelelően akár 6 ezer forint is lehet, de ez minden esetben az adott önkormányzat döntésétől függ.

A hazai bérlakásállomány aggasztóan szűkös, aránya 10 százalék alatti, és a magánberuházók egyelőre nem elég aktívak ezen a területen. Ezért indította el az MFB a programot, amely állítása szerint a "jelenleg Magyarországon elérhető legkedvezőbb önkormányzati hitellehetőség".

A bankot is meglepte, hogy elsősorban nem az ország legnagyobb települései, hanem a kisebb városok és falvak jelentkeztek a márciusi indulás óta eltelt tíz hónap során - tájékoztatta az [origo]-t Aladics Sándor vezérigazgató-helyettes. Eddig 10 önkormányzattal kötöttek szerződést, a létrehozandó lakások száma településenként 1 és 25 között változik.

Aladics Sándor elmondta, az MFB a hitelprogram idei "erőteljes beindulásával" számol. Az önkormányzatokat is érintő megszorító intézkedésekre gondolva azonban legalábbis kérdéses, a hátra lévő szűk egy évben mitől nőne jelentősen a 6-7000 lakásra elegendő keret mostani, 1 százalékos felhasználási aránya.

A vezérigazgató-helyettes szerint bizakodásra ad okot az a tény, hogy a korábbi fejlesztési hitelprogramok első négy-öt hónapjában sem voltak ennél aktívabbak az önkormányzatok, utána mégis megnőtt a hitelfelvételi hajlandóságuk.

Csider László, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lakásügyi titkárságának vezetője néhány héttel ezelőtt azt mondta az [origo]-nak: tavaly vélhetően a helyhatósági választási kampány foglalta le az önkormányzatokat, ezért nem pörgött fel a hitelprogram.

A 2006-ban tapasztalt érdektelenség mindenesetre váratlanul érhette az MFB vezetőit. Aladics Sándor tavasszal még úgy vélekedett a Ma és Holnap nevű folyóiratnak adott interjújában, hogy a 60 milliárd forint "biztosan nem lesz elég, pótlólagosan bevonhatunk még forrást".

Most azonban az [origo] kérdésére jelezte: az MFB vizsgálja, hogy a program milyen feltételekkel egészíthető ki a vállalkozói bérlakásépítésre nyújtható hitellel. (Elvileg már most is létezik ilyen lehetőség, de az alacsony összeghatár az igazán nagy beruházásokat eleve kizárja.)