Nem viszik a nagyvárosok a bérlakáshitelt

Huszonöt évre vehetnek fel kedvezményes kamatozású hitelt az önkormányzatok, hogy bővíthessék a rászorultaknak olcsó lakhatást biztosító, szűkös bérlakásállományukat. Az MFB programja iránt eddig mégis csak kistelepülések érdeklődtek, így a 60 milliárd forintnyi keret zömére nincs jelentkező.

Az [origo] öt megyei jogú város és egy budapesti kerület illetékeseit kereste meg, azt tudakolva, hogy tervezik-e az MFB-hitel igénybe vételét. Sehol sem feleltek igennel a kérdésre, de változatosan indokoltak.

A békéscsabai önkormányzat Stratégiai Fejlesztési Osztályának vezetője, Boros László Attila kijelentette, a város vezetőségének megítélése szerint a piacon hasonló, sőt kedvezőbb hitelek is elérhetők. Ezért, noha a gondolkodnak bérlakásépítésen - jelenleg készül a költségvetés -, ahhoz máshonnan szereznének forrást.

A csepeli önkormányzattól Szlávik Zoltán stratégiai főmunkatárs elmondta, a kerületben 2002-től két ütemben 116 darab bérlakás épült fel, a Széchenyi-terv és a főváros támogatása segítségével. Egy másik területet eladtak egy magáncégnek, az itt felépülő otthonok között szintén lesznek bérlakások, és úgy gondolják, ez ma már jobb megoldás, mint a hitelfelvétel.

Debrecen alpolgármestere, Pajna Zoltán azzal indokolt, hogy a jelenlegi lakbérek figyelembe vételével több mint 16 év alatt térülne meg a befektetés, ami a város számára vállalhatatlan. Megemlítette, hogy a piacinál lényegesen jobb kondíciókkal tudnának felvenni hitelt, mégsem tervezik.

Pajna Zoltán hozzátette, az önkormányzati bérlakásépítés csak jelentős vissza nem térítendő állami támogatás esetén vállalható Debrecen számára. Legutóbb a Széchenyi-terv keretében volt lehetőség ilyen feltételekkel pályázni, amivel az önkormányzat akkor élt is.

Nyíregyháza alpolgármestere, Nagy László arról tájékoztatott, hogy sokat költöttek panelfelújításra, az idén is 450 milliót fognak. Attól függ tehát a részvételük, hogy képesek-e - például más pályázatokból - önerőt előteremteni. Megjegyezte, 2002-ben 114 bérlakást alakítottak ki, részben visszavásárlással, és továbbra is inkább ezt a módszert preferálnák.

Stettler Zsuzsanna, a székesfehérvári polgármesteri hivatal sajtóreferense arról számolt be, hogy a város éppen túl van egy nagyobb, 300 lakásos bérlakásprogramon, most a következő előkészítése zajlik, de kétséges, hogy ez az idén elindulna - amint az is, hogy hitelből.

A tavaly laktanyaépületből bérlakásokat átalakító zalaegerszegi önkormányzat sajtóreferense, Szényi Krisztina csupán annyit mondott, a város egyelőre biztosan nem akar élni a lehetőséggel, ritkán vesz fel ugyanis hitelt.

"Feltehetően azért a kisebb települések jeletkeznek, mert ott jobban érezhető a valós igény, például a szolgálati lakásokra. Ezeknek hosszú távon népességmegtartó szerepük is lehet, ami manapság a falvakban nem elhanyagolható szempont" - vélte Aladics Sándor.

Berendi Judit, a Nemzetközi Bankárképző Központ munkatársa az [origo] felvetésére rámutatott: az önkormányzatok manapság nem tudnak hosszú távra tervezni, sokan közülük tartanak az ellehetetlenüléstől. Gyakran nem tudják előteremteni a saját erőt, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az építtetés mellett nagy teher lehet számukra a későbbi fenntartás is.

Galambos Péter