Vesznek még magyar ingatlant a külföldiek

Valamivel többen vásároltak tavaly magyar ingatlant, mint egy évvel korábban. Budapesten az írek az urak, de egyre többen vannak a spanyolok is.

Úgy tűnik, sem a kormányzati megszorító intézkedések és az ezzel járó keresletcsökkenés, sem az őszi események nem tudták elvenni a külföldiek kedvét a magyarországi ingatlanok vásárlásától. A közigazgatási hivatalok adatai szerint ugyanis 2006-ban valamivel többen vettek itt valamilyen épületet vagy házrészt, mint egy évvel korábban - írja a Napi Gazdaság.

Bár az alig másfél százalékos különbség (tavaly 5670 külföldi magánszemély vásárolt ingatlant Magyarországon, míg 2005-ben 5578) gyakorlatilag stagnálást jelent, ez is komoly előrelépés a korábbi tendenciához képest, amikor is évről évre csökkent a vevők száma.

A folyamat alól egyedül a 2004-es év jelentett kivételt, amikor az egy évvel korábbi adathoz képest 12 százalékkal nőtt a nálunk vásárló külföldiek száma. Tavaly összesen 5332 ingatlan cserélt gazdát, 466 esetben ugyanakkor az eladó is külföldi volt, tehát ennyivel kevesebb a számba veendő ügyletek száma.

A határon túlról érkező befektetők elsősorban lakásokat és családi házakat vásároltak, a tulajdonost váltó ingatlanok csaknem 75 százaléka ebből a kategóriából került ki. Lakást elsősorban Budapesten szeretnek venni a külföldiek, míg nyaralót Somogyban, tanyát Bács-Kiskunban, földet és telket pedig Zalában vásárolnak.

A főváros dominanciáját tavaly sem fenyegette semmi, a külföldiek harmada Budapesten vásárolt magának ingatlant, míg a képzeletbeli dobogó második fokára Somogy került 11 százalékos, a harmadik helyre pedig Bács-Kiskun 8 százalékos részesedéssel.

Összalapterület szerint az első helyet Veszprém szerezte meg: noha a megye a vevők száma alapján csupán a középmezőnybe tartozik, a több mint 334 ezer négyzetméternyi külföldi kézbe került ingatlannal, ebben a megközelítésben messze az élen végzett.

A különféle nációk közül a németek továbbra is sokat vásárolnak, bár 20 százalékos részarányuk már messze elmarad a néhány évvel ezelőtti 40 százaléktól. A németek egyébként elsősorban Somogyban, Zalában és Bács-Kiskunban vesznek ingatlant, míg a második legtöbbet vásárló románok Hajdú-Bihart és Budapestet részesítik előnyben.

A vevők 10 százalékát kitevő írek szinte kizárólag Budapesten hajlandóak vásárolni, a negyedik legtöbb ügyletet magukénak tudó hollandok meg főleg Somogyhoz és Baranyához vonzódnak. Bár a németekhez hasonlóan részarányuk évről évre csökken, az osztrákok 492 vevővel még éppen befértek a legjobb öt közé. Ők egyébként általában nem merészkednek túl messzire otthonról, főleg Győr-Moson-Sopron és Vas megyében vesznek ingatlanokat.

Tavaly az írek és a britek jelentettek némi támaszt a budapesti ingatlanpiacnak, miután az 1863 vevő 47 százalékával, azaz 881 fővel még mindig a legnagyobb vevőkört alkotják. (Ebből 570-en voltak az írek, és 311-en a britek.) Részarányuk egyébként csökkent az utóbbi időben, hiszen a két nemzet egy-két éve még a budapesti ügyletek csaknem 60 százalékában képviseltette magát.

A harmadik helyre, 169 vevővel feljöttek a spanyolok, akikről korábban már többször is jelezték a szakemberek, hogy egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a magyar főváros iránt. A három náció egyébként a budapesti lakáspiac más-más szegmensét részesíti előnyben: az írek főleg a pesti új lakásokat veszik, a britek elsősorban Buda egyes részein aktívak, a spanyolok pedig a belvárosi, századfordulós, nagypolgári otthonokat veszik szívesen.