Becsapós lehet a bruttó négyzetméter

Egy családi ház felépítése nagy körültekintést igényel. Több milliót spórolhat ugyanis az, aki megfelelő tervezőt, technológiát, anyagokat és kivitelezőt választ. Az egyre növekvő építőanyag-költségek s a háztechnológiák kínálatában viszont a laikusnak nem könnyű eligazodni.

Ha valaki a házkivitelezők hirdetéseit böngészi, igencsak szélsőséges árakkal találkozik. Van olyan cég, amelyik akár 100-130 ezer forintos négyzetméteráron kínál kulcsrakész otthonteremtési megoldást, de van példa 200 ezer forint feletti, sőt ennél jóval nagyobb összegű házépítési ajánlatokra is. Adódik a kérdés, milyen árak, díjak a mérvadók például egy 100 négyzetméter alapterületű lakóház hozzávetőleges összköltségének meghatározásakor. A támpont e kérdésben egyrészt a piacon kínált vállalkozói lakások jelenlegi ára, másrészt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) költségbecslési módszere lehet - írja a Napi Gazdaság.

A fővárosban jelenleg 250 ezer és 1,5 millió forint, míg vidéken 220 és 490 ezer forint között szóródik a vállalkozói beruházásban épült új építésű lakóingatlanok négyzetméterára. Ez magában foglalja a fejlesztő cég által felszámított vállalkozói nyereséget is, amiről nincs pontos információ s igen nehéz megbecsülni. Ezért talán többet mondanak a tervezőktől kapott árinformációk, miszerint jelenleg a téglaépítésű házak esetében 125-260 ezer forint, a könnyűszerkezetes és készházaknál pedig 100-250 ezer forint között mozog a bruttó négyzetméterár. Persze ez utóbbi összegek némelyikében nincs benne az alapozás költsége, így az árakról érdemes több cégnél is érdeklődni.

A Központi Statisztikai Hivatal az éves lakásépítési költségek meghatározásakor 28-féle lakástípus építési költségét aktualizálja a vizsgált időszak átlagának megfelelő munkabérekkel és anyagárakkal. A 28 fajlagos építési költségnek az adott időszakban felépített (használatbavételi engedélyt kapott) lakások, házak alapterületével súlyozott átlaga jelenti az épített lakások 1 négyzetméterre jutó tényleges, áfa nélküli átlagköltségét.

Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke szerint pontatlanság, ha általánosságban beszélünk a négyzetméterárról, és ennek alapján hasonlítunk össze különböző háztípusokat. A háztervek, vagyis az arányok, valamint a tagolások ugyanis jelentősen befolyásolják a felhasznált anyagok mennyiségét, így az árak alakulását. Állítását azzal támasztja alá a szakember, hogy egy 10x10 méteres (100 négyzetméteres) ház négy oldala összesen 40 métert tesz ki, míg ha ez a ház 5x20 méteres formájú - tehát ugyanakkora -, a négy oldala már 50 méter, tehát 20 százalékkal több. Ez pedig többletköltséget jelent anyagban és munkadíjban egyaránt.

Ugyanakkor Kárpáti szerint az sem mindegy, milyen négyzetméterről beszélünk. A cégek nagy része ugyanis a bruttó négyzetméter alapján határozza meg a ház egységárát. Ez a külső mérete az épületnek, a letámasztásokkal (például fedett terasz oszlopa) együtt. A szabályos meghatározás azonban - amit az országos településrendezési és építési követelmények is előírnak - a hasznos, vagyis a nettó négyzetméter - azaz a ház belső, használható felülete, a falak és a lépcsőtér nélkül. Tehát sokan úgy jutnak kedvező ajánlathoz, hogy az áfa nélküli eladási árat (a vevővel mindig az áfát is tartalmazó árat kell közölni) elosztják a külső befoglaló mérettel - állítja a szakember, aki utalt arra is, hogy egy nettó 100 négyzetméter hasznos felületű téglaház bruttó területe 125, míg egy hasonló könnyűszerkezetűé csak 115 négyzetméter. Ha az eladási áruk áfával 18 millió forint, a bruttó felületre elosztva a téglaépületnél a nettó négyzetméterár 120 ezer, a könnyűszerkezetesnél alig több mint 130 ezer forint (hasznos felületre mindkét esetben 150 ezer). Áfásan viszont az előbbi árak 144 ezer, illetve 161 322 forintra, míg a 150 ezer forintos hasznos felületre vetítve 180-180 ezer forintra jönnek ki - mindvégig ugyanarról a földszintes házról van szó!

Emellett persze nagy különbségek lehetnek az egyéb - például félkész, félkész plusz gépészet, kulcsrakész - készültségi fokban kínált házak felszereltsége között is. Előfordul olyan, hogy a kulcsrakész lakóingatlanban nincsenek beépítve a beltéri ajtók, a burkolatok és a tapétázás sem történt meg. Az sem mindegy, hogy milyen minőségű anyagokat építenek be. Ezért a szakember úgy véli, az árak és a cégek összehasonlításánál a megrendelőnek figyelembe kell vennie az ár és érték arányát éppúgy, mint azt, hogy a pénzéért melyik cég mit nyújt: mit fed a teljesítés, a jelenleg érvényes hőtechnikai előírásoknak mennyiben felel meg vagy annál mennyivel jobb.