Továbbra is a jó közlekedés és a központi elhelyezkedés a legfontosabb az albérletet keresők számára. Többségüknél elvárás a metró valamelyik állomásának vagy a 4-es, 6-os villamosvonal egyik megállójának közelsége.
A többség a 60 és 80 ezer forint között kínált ingatlanokból választ, ezért a pénzért már tűrhető lakásokat lehet kivenni, általában a város központjában. A bérbeadáskor már szinte kötelező feltételnek számít a kéthavi kaució.
A hajdani klasszikus, főbérlős lakásokat szinte mindenki igyekszik elkerülni - ilyen megoldást azok választanak, akik legfeljebb 20-30 ezer forintot tudnak áldozni - és így is csak végső esetben társulnak idegenekkel. A kereslet drasztikus csökkenése miatt viszont a főbérlők sokkal megengedőbbek: ma már szóba sem kerül, például, hogy ne lehetne ismerősöket felvinni.
Erősen ódzkodik ugyanakkor a bérlők többsége bizonyos városrészektől. A VIII. kerületi ingatlanokat sokan már megnézni sem akarják, ám ha mégis, a helyszínen gyakran pozitívan csalódnak. A kerület jó állapotban lévő részein (így a Szentkirályi utcában és környékén) sok üzlet köttetik.
Más a helyzet a belső részeken, ahol az érdeklődőket néha már az utcán vagy a ház előtt tapasztaltak is távozásra késztetik. Az ilyen jellegű lakások egy része könnyen felismerhető már a hirdetés "Blaha Lujza tértől néhány percre" fordulatából. Ugyancsak nehéz kiadni a külső kerületekben lévő nagy lakásokat, rosszabb állapotú családi házakat.
A külföldiek a Belváros közelségét keresik
Fontos piacot jelentenek a tulajdonosok számára az itt tanuló külföldi diákok, akik általában a 80-120 ezer forintos kategóriában nézelődnek, jellemzően egymással társulva. Általában a Dunának arra az oldalára hajlandóak csak költözni, ahol a felsőoktatási intézményük található. A norvég, svéd, ír, angol, izraeli és német állampolgárságú diákok fordulnak elő a legnagyobb számban, körükben a VI. kerület a legkeresettebb.
A külső városrészeken 50 ezer forint környékén még válogatni is lehet, és másutt sem lehetetlen kifogni ilyen lakást, de ehhez szerencse kell. A jobb helyen lévő lakások tarifája - állapottól és a tulajdonos vérmérsékletétől függően - 60 és 90 ezer forint között alakul.
Mind a bérlők, mind a bérbeadók igényei növekedtek az elmúlt években: ma már lakásnak csak jóindulattal nevezhető helyiségeket nem lehet kiadni. A bútorozottság néha csak ront a kiadási esélyeken, a szedett-vedett berendezést jobb eltávolítani a lakásból. Az internetkapcsolat gyakorlatilag alapkövetelmény.
A bérbeadók is sokféle kikötéssel élnek - egyeseknél nem tolerálják a háziállatokat, de van, aki gyerekeseknek sem adná ki a lakását semmi pénzért. A dohányzás témaköre szintén konfliktusforrás, de itt gyorsan meg lehet találni a kompromisszumos megoldást.
Beköltözés előtt érdemes odafigyelni a szerződésre, valamint előre tisztázni a közművek és egyéb szolgáltatások használatának térítését (némelyek ragaszkodnak a közművek átírásához, mások hallani sem akarnak erről). A tulajdonosok szeretnek néha benézni a lakásba, a bérlők azonban nem veszik jó néven a gyakori látogatásokat.
Egyesek szerint a bérelhető lakások 80-90 százaléka esetében nem ad számlát a tulajdonos (az [origo]-nak nemrég nyilatkozó szakértők nemrég ennél optimistábban becsültek), bár a cégek jó része ragaszkodik a legális ügymenethez.