Megelőzhetők a pusztító paneltüzek

Az egyes lakók és a társasházak egyaránt sokat tehetnének azért, hogy a lakótelepeken ne alakulhassanak ki az idén látottakhoz hasonló, egyszerre több emeletet veszélyeztető tűzesetek. Cikkünkből kiderül, melyek a panelházak leggyengébb pontjai, és hogyan védekezhetünk.

Noha sokak számára úgy tűnhet, az utóbb időben több a panelházakban keletkezett, pusztán arról van szó, hogy akadt néhány tragikus kimenetelű, nagy nyilvánosságot kapott eset - mondta az [origo] kérdésére a Fővárosi Tűzoltóság tűzmegelőzési főosztályának vezetője.

Példaként említette, amikor februárban, Debrecenben tizennégyen megsérültek, miközben egy panelház több lakása teljesen kiégett, valamint a júniusi, XV. kerületi tüzet, amelyben egy ember meghalt, másik tizenhetet pedig kórházba kellett szállítani - 120 tűzoltó vett részt az oltásban.

Nem feltétlenül van tehát több paneltűz, mint korábban, de ha a lakók nem tesznek többet a megelőzésért, később is rendszeresen lehet számítani efféle esetekre. Az ipari technológiával épült házak tűzvédelmi szempontból rossz adottságait több-kevesebb ráfordítással csaknem teljesen ki lehetne küszöbölni - hangsúlyozta Érces Ferenc.

A tűzoltók egyébként - azonkívül, hogy például Budapesten a 30 méternél magasabb épületeket kétévente ellenőrzik - kérésre bárhol felmérik a terepet, majd írásban hívják fel az ingatlan tulajdonosának és kezelőjének figyelmét az afféle szabálytalanságokra, mint egy menekülőablak ráccsal történt elzárása. Végső esetben bírságot is kiszabhatnak.

A panelépületek legnagyobb hibája a tűzgátló elválasztó szerkezetek hiánya, ami különösen egy több lépcsőházas, úgynevezett szalagház esetében jelent veszélyt. Nemcsak a lángok terjednek könnyen, hanem a füst is, mivel a lépcsőházak a legfelső szinten általában össze vannak kötve.

A lakótelepi lakások eredeti ajtói nem tűzálló anyagból készültek, és bár ezeket sok helyütt kicserélték már, jobbára az újak sem megfelelőek. Emellett a házak elektromos hálózatát évtizedekkel ezelőtt a mostaninál - számítógép, mosogatógép, klímaberendezés - sokkal kisebb terhelésre tervezték, így gyakran okoznak zárlatot.

A legnagyobb gondot azonban azok a függőleges építészeti aknák okozzák, amelyek a vizes helyiségekben és a konyháknál futnak - utóbbi helyiség köztudottan jellemző tűzfészeknek számít, a tűzhelyen felejtett ételek miatt.

Az említett aknákat annak idején többnyire egyszerű pozdorjalemezekkel zárták le, ezeken keresztül a tűz pillanatok alatt belép a rendszerbe, és az évek alatt odabent lerakódott zsír és olaj segítségével nagyon gyorsan (szó szerint futótűzként) továbbterjed egyik emeletről a másikra - ecsetelte a veszélyeket a szakember.

A falakon kívüli, de szintén nem mellékesen, a kijelölt parkolóhelyeken összezsúfolt autók minduntalan eltorlaszolják a tűzcsapokhoz és a házakhoz vezető utakat. Az a pár perc ugyanis, amíg az akadályt elhárítják, pont arra elég, hogy egy lakás teljes terjedelmében égni kezdjen.

Ha a megelőzés kerül szóba, a szakemberek mindig elmondják: jó, ha van a lakásban rendszeresen bevizsgált oltókészülék, és a már 2000 forinttól kapható, elemes füstérzékelő detektorok jó szolgálatot tehetnek többek között az éjszakai tüzeknél. Emellett a fent felsorolt problémák egy részét a lakók saját erejükből is elháríthatják.

A konyhai szellőzőket tanácsos hőre záródó csappantyúkkal felszerelni, amelyek szükség esetén tűzálló anyagú ajtóval zárják le az aknákat. A lakóközösségeknek pedig, ha felújításról döntenek, érdemes nemcsak a nyílászáró cseréjére és a külső hőszigetelésre figyelniük, hanem a belső gépészetre is, így az elektromos rendszer felújítására, a belső szellőző kitisztítására és a lépcsőház hő- és füstelvezetésére.

A Magyar Fejlesztési Bank honlapjáról kiderül, hogy a jelenleg Panel Plusz néven futó panelfelújítási program - melyben az állam kiegészíti az önkormányzatok és a lakók egyharmad-egyharmad arányú költségvállalását - a szellőzőtisztítást nem támogatja, az épületgépészet korszerűsítésére, felújítására viszont lehet pályázni.