Még jó ideig kihalt marad a Duna-part

Többek között a rigorózus fővárosi rendeletek miatt olyan kevés az állóhajó a Duna budapesti partszakaszán, jóllehet évek óta várospolitikai közhelysztár a vízparti élet felpezsdítése, a Duna bekapcsolása Budapest vérkeringésébe. Remény azért van, a szabályozást ugyanis éppen újragondolni készülnek.

Végső Attila, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló Blue River rendezvényhajó társtulajdonosa érdeklődésünkre elmondta, a rakparthoz csatlakozó híd által elfoglalt területért negyedévente 280-290 ezer forintot kell fizetni az önkormányzatnak, az elfoglalt vízfelületért pedig a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak havonta 100-150 ezer forint jár.

Elég magasak az egyéb kiadások is, mivel a legtöbb partszakaszon gyér a közművek kiépítettsége. A szennyvíz például - mivel erre alkalmas vízi jármű hiányában csak partra kiadva lehet elszállíttatni - havi 100-150 ezres költséget jelent.

Elfogytak a helyek

A Blue River tulajdonosai egyébként ennek ellenére próbálkoztak már más helyen is állóhajó elhelyezésével, de tapasztalatuk szerint azokon a szakaszokon, ahol az önkormányzatok hajlandóak ezt engedélyezni, gyakorlatilag elfogytak a helyek.

A külső kerületekben alacsonyabb a tarifa, de még nagyobb gond az energia- és vízellátás. A XXII. kerületi Hárosi-öbölben kikötőt is üzemeltető Hárosi Yacht Club vezetője, Sinkovics Henrik azon kevesek közé tartozik, aki hajón lakik, de távolról sem passzióból, hanem mert a komplexum központjaként funkcionáló, 180 négyzetméter alapterületű, étteremnek is helyet adó állóhajót éjszakára nem tanácsos őrizetlenül hagyni.

Az önkormányzatnak havonta 140 ezer forint bérleti díjat utal át a klub, és elég sokat áldoz a közművekre és állagmegóvásra. Sinkovics Henrik becslése szerint az állóhajó fenntartása összességében drágább, mint egy hasonló adottságú szárazföldi ingatlané, ezért önmagában, a közforgalmú kikötő nélkül nem is érné meg működtetni.

A klubvezető hozzátette, míg a főváros önkormányzatai szemlátomást nagyon féltik a városképet a hajóktól, és a többi hatóság is roppant merev - sokszor nem érteni, ki, miért kap vagy nem kap engedélyt -, addig vidéken rugalmasabb a (hely)hatóságok hozzáállása.

Lakóhajók uniós pénzből?

Az állóhajó-építési biznisz viszont sehol sem prosperál. A Szegeden működő Mahart Tiszayacht Kft.-nek vannak kisebb-nagyobb megrendelései, de ezek zömmel átépítések. Az utolsó igazán nagy, vadonatúj hajót az ezredfordulóra építette a cég - tájékoztatta az [origo]-t a társaság ügyvezetője.

Ahhoz képest, hogy külföldön hogyan használják ki a vizeket, nálunk kevés állóhajó van a folyókon, amelyeken laknak, azok száma végképp elenyésző. Pedig technológiailag távolról sem megoldhatatlan az átteleltetés, a szakemberek szerint még az igazán veszélyes zajlást is ki lehet védeni.

Elképzelhető, hogy a jövőben megváltozik a helyzet, egy ideje ugyanis kimondottan sokan tudakozódnak a cégnél állóhajó építése felől, valószínűleg az uniós pénzek reményében. Elsősorban szállodahajót, kaszinóhajót létesítenének - az ügyvezető becslése szerint a megkeresések közül három-négyből vélhetően konkrét megrendelés is lesz.

Nemcsak vállalkozások, magánszemélyek is érdeklődnek, érezhetően egyre nagyobb az igény a vízen élésre. A Mahart Tiszayacht Kft. a közelmúltban két lakópontont is épített, amelyre a tulajdonosok könnyűszerkezetes épületet készültek felhúzni. Ezek tehát nem klasszikus lakóhajók, de a vízen ringanak, és úgy is kialakíthatók, hogy egész évben lakhatóak legyenek.

Nyugaton magas a presztízse

Az efféle életmódra alkalmas nyugat-európai nagyvárosokban szinte mindenütt léteznek lakóhajók (olyanok is, amelyek nem helyzet kötöttek). A központban állók, Londontól Párizson át Koppenhágáig, többnyire magas presztízsűek, így a legfelső árkategóriába tartoznak, akár vételről, akár eladásról van szó.

A külvárosokban azonban távolról sem számít luxusnak a vízen élés: Amszterdamban és más holland városokban a magas ingatlanárak és bérleti díjak miatt néha egyenesen olcsó megoldás. A Hollandiában tanuló külföldi diákok kisebb csoportjai gyakran bérelnek közösen hajókat.

Párizs: lakóhajó a Szajnán