Június másodikára tűzte ki a bíróság azt a tárgyalást, amely a "dakaros" Szalay Balázs szállodájának építési engedélyét vizsgálja felül. A II. kerületi Malom-tó és törökfürdő területére tervezett szálloda ügye már két éve borzolja a kedélyeket, a barlangkutatók és környezetvédők egyhangúan ellenzik az építkezést. A kutatók a minap bejelentették, hogy újfent petícióval fordulnak a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez.
Mint Adamkó Péter karszt- és barlangszakértő elmondta, Fodor Gábor volt környezetvédelmi és vízügyi miniszternek egyszer már átadtak egy petíciót, 150 tudós aláírásával, most pedig további 457 szakember, barlangkutató és természetjáró aláírásával nyújtják át a dokumentumot. Szeretnék, ha megvizsgálnák, ki és milyen körülmények között adott építési engedélyt a területre.
A kérdéses terület beépítése azért kavar ilyen nagy indulatokat, mert alatta van egyhatalmas hévizes barlang. A természeti képződmény világszenzációnak számít, 2004-ben a legnagyobb német búvármagazin hétoldalas cikket szentelt neki. A Molnár János-barlangot a búvárok már a 60-as években jól ismerték, 2002-ben aztán a kutatók új járatokat fedeztek fel benne.
A mostanra feltárt barlangjáratok összesített hossza megközelíti a hat kilométert, a barlangkutatók pedig szinte minden merülés alkalmával újabb és újabb részeket fedeznek fel. Mint dr. Leél-Őssy Szabolcstól, a földtudomány kandidátusától, karszt- és barlangszakértőtől megtudtuk, a szűkebb értelemben vett Rózsadomb területén több mint 40 kilométernyi ismert barlangjárat van.
Közülük azonban egyedül a meleg vizű Molnár János barlang aktív jelenleg is. A kutató attól tart, hogy ha a főváros tulajdonában lévő telek kezelését egy magánkézben lévő kft. veszi át, a természeti kincs el lesz zárva az érdeklődők elől. Ez pedig teljesen ellehetetlenítené a további feltárást és tudományos kutatást.
Szalay Balázs, a Malomtó Törökfürdő Projekt Kft. ügyvezetője úgy véli, a tervezett épület nem veszélyezteti a barlangot, és a kutatást sem akadályozza. Szalay elismerte, hogy cégének biztosítania kell azon szakemberek bejutását, akiknek kutatási engedélyük van. Elmondása szerint ezt soha nem is gátolták.
"Mi kizárólag a régi törökfürdőt kívánjuk visszaállítani, a régi alapokra. Az építési engedélyre vonatkozó kérelmet alapos kutatómunka után adtuk be, és meg is kaptuk, de a környezetvédők fellebbeztek. Így a bíróság dönt majd arról, hogy az engedély jogerőre emelkedik, vagy sem" - mondta Szalay, aki határozottan cáfolta, hogy a területet búvárturizmussal kívánja hasznosítani.
Mint elmondta, nem sporthotelt szeretne, hanem fürdőszállót: "A négycsillagos fürdőszálló 16 szobás lenne, a fürdő pedig négymedencés. A projekt összköltsége nagyjából 5-600 millió forint lenne. A terület jelenleg a főváros tulajdonában van, kezelését a BGyH (Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.) végezte. Ez utóbbival hoztunk létre közös céget, és a telket 99 évre bérbe vettük."
Szalay az ingatlan értékét firtató kérdésünkre azt felelte, hogy a II. kerületi, négyezer négyzetméteres telek az értékbecslés szerint 220 millió forintot ér.