Bíróság előtt a rózsadombi Malom-tó ügye

A II. kerületi Malom-tó és törökfürdő telkére tervezett szálló ügye hamarosan bíróság elé kerül. A világszenzációnak számító Molnár János-barlang bejáratánál lévő telekre a Dakar-raliról ismert Szalay Balázs cége építene szállodát, a kutatók szerint jogtalanul - írja az Ingatlanmagazin.com.

Az úgynevezett törökfürdőt, amely tulajdonképpen népgőzfürdő volt, 1896-ban építették a Frankel Leó úton, közvetlenül a sziklákból előbukkanó források felduzzasztott vizének, a mai Malom-tónak partjára, a tó egy részét áthidaló vasbeton gerendára. Az idők folyamán a fürdő medencéje megrepedt, vize szivárogni kezdett, szennyezte a forrásokat.

1965-ben a fürdőt végleg bezárták és lebontották, csak a törökfürdő-utánzat vasbeton kupoláját tartó épülettorzót hagyták meg, amely Magyarország legelső ilyen vasbeton építménye, ipari műemlék, ezért az építési engedély ügyében nem a kerületi építésügyi hatóság hanem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) az illetékes.

Dr. Illés Zoltán fideszes környezetpolitikus hangsúlyozza, a jelenlegi jogszabályok értelmében a barlang védőzónájának számító telken nem lehet olyan tevékenységet végezni, amely bármilyen módon veszélyezteti a barlangot. A lebontott törökfürdő szerinte nem ad jogalapot arra, hogy rá hivatkozva be lehessen építeni a területet.

"Fizikai képtelenség olyan szállodát építeni, amelynek nincsen alapja. Az építkezés már önmagában is veszélyezteti, tönkreteszi ezt a páratlan természeti kincset. A cél tehát, hogy a terület a magyar állam tulajdona maradjon, és azt a Duna-Ipoly Nemzeti Park hasznosítsa, akár külföldi és hazai búvárok képzésével, akár élménysporttal, akár a víz alatti járatok vizsgálatával. Ezt pedig csak a törökfürdő épületének megtartásával, megóvásával lehetne megtenni, újabb épületeket nem lenne szabad építeni".

A politikus hangsúlyozta, hogy csak a termálfürdőtől nem lehet hasznot remélni, csakis a pótlólagos szolgáltatásoktól. Az üzlet szerinte abban van, hogy a világszenzációnak számító barlang vonzza majd a külföldi és magyar búvárokat, akik hol máshol szállnának meg, mint a forrásokra épített hotelben.

Koncz Imre, a II. kerületi önkormányzat kerületfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának SZDSZ-es elnöke úgy véli, a szálloda építési engedélyének ügyében szakhatóságként eljáró zöldhatóságnak nincsenek jól átlátható szabályai, követhető építési feltételei. Így a tulajdonosok nem tudhatják előre, mit építhetnek a saját telkükre.

A politikus kiemelte, a Rózsadomb tetején több olyan telek van, amelyekre a hatóság nem ad ki építési engedélyt, mert a parcellák alatt nagy valószínűséggel barlang van. A Malom-tó területén viszont hozzájárultak az építkezéshez, annak ellenére, hogy a telek alatt, nem is mélyen, világszenzációnak számító barlang van. Koncz Imre a visszásságok elkerülése érdekében azt szeretné, ha a Rózsadombon egyértelmű, mindenki számára követhető szabályozás alapján adnáanak ki építési engedélyeket.

Szabó E.