Nem is kell messzire mennünk, elég, ha a nyugati határszélen nézünk körbe, és láthatjuk, nem volt szükség kényszerhelyzetre, hogy Ausztriában mindezt már jóval korábban felismerjék. Magyarországon is létező alternatíva a napkollektor és a hőszivattyú, de hátrányuk, hogy magas a bekerülési költségük, így a megtérülési idő túl hosszú - vázolja a helyzetet Kovács Frigyes, a Hartl Haus magyarországi divíziójának épületgépésze.
Egy átlagos, 120 négyzetmáteres téglaház esetében alacsonyabb költséggel és gyorsabb megtérüléssel számolhatunk, ha például vízteres kandalló építése mellet döntünk, ami a termelt hőt nem közvetlenül a légtérnek adja át, hanem a vízköpenyben keringő víznek, és úgy jut el a radiátorba a felmelegített víz.
Tudni kell azonban, hogy áramszünet esetén, amikor a falikazán sem működik, akkor ez sem, hiszen nincs áram, ami a vizet keringetné. Amikor pedig a szobák hőmérséklete kielégítő, de szeretnénk egy kis hangulatot, a begyújtés után a lakás összes helyiségébe eljut a meleg, és kellemetlen közérzetet okozó túlfűtés alakul ki.
További gond, hogy a mutatós vízteres kandallók teljesítménye jóval nagyobb, mint a jó hőszigetelésű, átlagos méretű családi házak hőszükséglete. Ilyenkor különböző gépészeti megoldásokkal kell a keletkező felesleges hőt tárolni későbbi hasznosításig. De ez további költségekkel jár, és az épületen belüli helyet igényel.
Hosszú távon a korszerűbb épületek jelentenének valódi tehermentesítést, akár a családi költségvetést, akár az országos energiafogyasztást nézzük. A legújabb technológiával készülő, magas minőségi standardoknak megfelelő készházak esetében ugyanis még a fentiekben leírt befektetésre sincsen szükség. Sőt! Ha betennénk egy 120 négyzetméteres téglaházhoz való vízteres kandallót egy ugyanekkora Hartl Haus-készházba, használhatatlan lenne, hiszen állandóan túlfűtené a házat.
Mivel ezeknél az Ausztriában, szigorú minőségi követelményeknek megfelelően gyártott, speciális panelekből álló házaknál a falak szerkezeti felépítésükből adódóan nem vezetik a hőt - vagyis télen nem hűlnek át, nyáron nem melegszenek fel -, eleve jóval kevesebb ezeknek a házaknak a hőigénye.
Ezen a mutatón még javítanak a korszerű nyílászárók is, amelyeket a Hartl-házak esetében már a gyárban a speciális falszerkezetbe illesztenek - így azokra is a legmagasabb szintű minőségi követelmények vonatkoznak a világ bármely pontjára is szállítsák az adott házszerkezeteket.
Ily módon lehet, hogy egy átlagos méretű Hartl-ház fűtéséhez elegendő lehet egy 8-12 KW-os egyszerű kandalló is. Ezáltal valóban pár százezer forintos befektetéssel függetleníthetjük magunkat a gázszállítók aktuális nézeteltéréseitől vagy éppen a gázáremeléstől.
Ezek után talán nem kérdés, hogy Ausztriában miért is kedvelt ez az építési mód - minden harmadik-negyedik építkezés készházrendszerrel valósul meg!