Megérkezett az ingatlantombola

Magyarországra is megérkezett a külföldön rendkívül ellentétes megítélés alá eső újfajta ingatlanértékesítési forma, az ingatlantombola. A sorsolással való ingatlanértékesítést, illetve -szerzést  egyelőre sem az adóhivatal, sem a versenyhivatal nem tartja aggályosnak, ingatlanpiaci szakértők szerint pedig jó ötlet.

A hazai ingatlanpiacion még nem elterjedt - sőt talán eddig nem is alkalmazott -, külföldön azonban jól ismert kreatív módszerrel próbálja kikerülni az értékesítési nehézségeket egy siklósi építési vállalkozó. Az általa Siklós belvárosában épített két lakás egyelőre egyikét sorsolással reméli eladni. Darabonként 25 ezer forintért árulja a lakás tégláit - amiket a befizetőknek fizikailag is odaadnak -, s amennyiben az előzetesen tervezett 2 ezer tégla elkelt, a vásárlók között közjegyző jelenlétében lebonyolított sorsolás alapján választják ki a lakás tulajdonosát, akinek nevére is kerül az ingatlan. Az új tulajdonos így 25 ezer forintért jut hozzá az így 50 millió forintra taksált ingatlanhoz és a beruházó is vélhetően megtalálja a számítását.

A különös "szerencsejáték" szervezése januárban kezdődött, azóta mintegy 500-an érdeklődtek, s az első szerződéseket egy hete postázzák. A tervek szerint július végén zárul a "jegyzés", amennyiben addig nem sikerül eladni a kétezer téglát, úgy 30 nappal meghosszabbítják a jelentkezési időszakot - mondta az [origo]-nak Mehring István, a vállalkozó ügyvédje, aki szervezi az "értékesítést". Jelentkezni az ügyvéd interneten megtalálható telefonszámán lehet, ahová a kapcsolat felvétele után a téglavásárló tulajdonosjelölt elküldi nevét és postai címét, majd tértivevényes levélben kapja meg a kitöltendő dokumentumokat.

Az ügyvéd úgy vélekedett, hogy értékesítési módszerük - amelynek további részleteit üzleti titoknak minősítette - álláspontjuk szerint nem bejelentésköteles az APEH egyik főosztályaként működő szerencsejáték felügyeletnek.

Szja-köteles a tombolán befolyt pénz

Tekintettel arra, hogy a megkeresésében ismertetett "ingatlantombola" nem minősül engedélyezett szerencsejátéknak, ezért az abból származó jövedelem nem tekinthető nyereménynek sem - tájékoztatta lapunkat az adóhivatal sajtóosztálya. Az APEH szerint amennyiben a szóban forgó tombolát magánszemély szervezi, - függetlenül attól, hogy készpénz ellenében téglát, vagy elismervényt ad a játékban résztvevőknek - akkor az általa megszerzett pénzösszeg önálló tevékenység bevételének minősül a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: az szja-törvény) 16. § (3) bekezdése alapján.

Ilyen esetben a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a bevétellel szemben költséget számoljon el a magánszemély a jövedelem megállapítása során. A magánszemély az szja-törvény alapján kétféle költség-elszámolási mód közül választhat. Egyik lehetőség, ha a magánszemély a bevétel 10 százalékát tekinti költségnek, vagyis a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ilyen esetben a 10 százalék költséghányad igazolás nélkül elszámolható, tehát nem kell azt számlával alátámasztania, azonban ezen túlmenően más költség nem érvényesíthető a bevétellel szemben.

A másik lehetőség a tételes költségelszámolás módszere, amely szerint az adott tevékenységből származó bevétel erejéig a tevékenységgel összefüggő az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség vehető figyelembe. Az önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles, és utána az adótábla szerinti adót kell megfizetni. Amennyiben a tombolát nem magánszemély, hanem gazdasági társaság szervezi, akkor a megszerzett összeg vállalkozói bevételként adóköteles.

A megnyert ingatlan egyéb jövedelemnek minősül

Az ingatlant megszerző magánszemély esetében pedig az szja-törvény 28. § (1) bekezdése értelmében egyéb jövedelemnek minősül az ingatlan szokásos piaci értékéből a megszerzés érdekében felmerült, szabályszerűen igazolt kiadást meghaladó rész. Az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, amely után az adótábla szerinti adót kell megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles az egyéb jövedelem esetén az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után.

Abban az esetben, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, akkor az egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély köteles megfizetni. Az ingatlant szerző magánszemélyt továbbá visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség is terheli, a feltűnő értékaránytalanságra tekintettel - ha az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát - az ellenszolgáltatás és a megszerzett ingatlan forgalmi értéke 50 százalékának különbözete után ajándékozási illetékmértékkel megállapított illetéket is kell fizetni.

Mihálovits András, a Gazdasági Versenyhivatal szóvivője érdeklődésünkre azt mondta, versenyjogi kérdéseket nem vet fel ez a fajta konstrukció. A GVH ugyanakkor figyelni fogja az efféle ügyleteket, és ha úgy látja, hogy megtévesztik a "vásárlókat", azonnal lépni fog - tette hozzá.

Ausztriában virágzik, a németek tiltják az egyszerű sorsolást

Az ingatlantombolát merőben eltérően szabályozzák az egyes országok jogrendjei. Az elmúlt egy-két évben sok helyütt kellett állást foglalni róla a hatóságoknak, számos tulajdonos került ugyanis olyan helyzetbe, hogy a lassuló piacon hagyományos módszerrel egyáltalán nem, vagy csak nagyon alacsony áron tudott volna megszabadulni ingatlanától.

Ausztriában kimondottan virágzik az üzletág. A német Spiegel hetilap online verzióján nemrég közölt riportjában azt írta, hogy 40 osztrák ingatlanos portálon hirdetnek sorsolásokat, sőt elindult az első olyan oldal is, amely erre specializálódott.

A német törvények tiltják az egyszerű sorsolást, ezért ott valamelyest más módszerhez kellett folyamodnia az első olyan tulajdonosnak, aki megunta a vevőre várást. A Spiegel szerint a müncheni férfi honlapján a 19 eurós összeg befizetésével arra szereztek jogot az érdeklődők, hogy részt vegyenek egy kvízjátékban. A 100 legjobban válaszoló között sorsolták ki végül a házat, valamint számos kisebb tárgynyereményt.

Az USA-ban nonprofit célokra megy a profit

Az Egyesült Államok ingatlanpiacát a fent említett két országénál sokkal jobban - és jó egy évvel korábban - megrázta a válság. A tengerentúlon drasztikusan visszaesett a kereslet, egyes területeken ijesztő az árzuhanás, következésképp rengetegen igyekeznek nem mindennapi módszerekkel elkerülni a kényszerárverést.

Az ingatlanok kisorsolását szabályozó törvények államonként változnak, de jellemző szabályozás, hogy a tulajdonosnak egy nonprofit szervezettel kell megállapodást kötnie. A teljes procedúra lezárultával ez az alapítvány kapja meg azt az összeget, ami a hivatásos értékbecslő által előzetesen megállapított forgalmi értéken felül befolyt. Így nyerészkedni nem lehet ezzel a módszerrel.

Angliában sem teljesen szabad a pálya

Nagy-Britanniában, ahol ugyancsak nagyot bukott a piac az utóbbi hónapokban, a jelek szerint nincs nagy jövőjük a házsorsolásoknak. Tavaly jelentek meg az első próbálkozók, de a helyi szerencsejáték-felügyelet (Gambling Commission) gyorsan közbelépett, több, a befejezéshez közelítő akciót leállítva - számolt be a Guardian nevű napilap internetes verziója.

A hatóság a 2005-ös szerencsejáték-törvényre hivatkozva jelezte, efféle lottójáték csak jótékony céllal szervezhető. Ellenkező esetben kizárólag olyan kvíz jöhet szóba, ahol valamilyen tudás szükségeltetik a nyeréshez (ahogy a német példában). Egy vidéki birtokot pénzzé tenni igyekvő házaspár e feltételnek úgy próbált megfelelni, hogy minden sorsjegyvásárlónak egy kérdésre kellett felelni a honlapon, de a felügyelet szerint még ez sem tette legálissá az ügyletet.

A GC a témában kiadott közleményében azt tanácsolta az ingatlantulajdonosok azon "szűk, de növekvő" körének, akik hasonló megoldáson törik a fejüket, hogy mielőtt belevágnának, kérjék független jogi szakértő segítségét, máskülönben bajba kerülhetnek.