Lakásbérletté alakulhatnak lakáshitelek

A lakáshitelesek törlesztési nehézségeinek megoldásánál van olyan elképzelés, hogy akár bérleti konstrukcióval is kiválthatnák a hitelszerződéseket - nyilatkozott Molnár Csaba, kancelláriaminiszter hétfőn. Mint mondta, a kormány a hazai bankpiac szereplőivel és a szabályozó hatósággal közösen egy olyan modell megalkotásán dolgozik, amely biztosítja, hogy a lehető legtöbb hiteltörlesztési zavarral küzdő család a saját otthonában maradhasson. Akár annak árán is, hogy a hitelszerződéseket bérleti konstrukcióval váltják ki - tette hozzá.

A Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Bankszövetség szakértői közösen vizsgálják, fel lehetne-e építeni egy olyan konstrukciót, amely a lakáshitelesek és a bankok számára is kedvezőbb helyzetet teremtene a jelenleginél - mondta Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

A főtitkár szerint ennek része lehet, hogy a saját tulajdonú lakás átmenetileg bérlakássá, a hiteltörlesztés pedig bérleti díjjá alakul át. Ehhez azonban komoly technikai és jogi feltételeket kell kialakítani - hangsúlyozta. Hozzátette: a bankok is érdekeltek abban, hogy jól működő, hasznos konstrukció jöjjön létre.

Feltehetően arról a "tulajdonos-bérlő-tulajdonos" programról van szó, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) dolgozott ki a felmondott ingatlanfedezetes hitelekkel kapcsolatos végrehajtásokra reagálva, és mint Varga Csaba, a PSZÁF főigazgatója a szervezet hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, a jogalkotónak már be is nyújtották.

A program célja az, hogy a bank ne adja el a hozzá került ingatlanfedezetet, hanem az átmenetileg bajba jutott adós bérlőként az ingatlanban maradhasson, és később, helyzete javulásával vissza tudja fizetni a hitelt.

Nyers Rezső elmondta: a PM nemrég kereste meg a Magyar Bankszövetséget azzal a kéréssel, mérje fel a devizahitel-adósok megsegítésére kötött megállapodás tapasztalatait annak érdekében, hogy kiderüljön, érdemes-e a megállapodást kiterjeszteni és folytatni. Ezzel hamarosan elkészülnek - tette hozzá.

A bedőlt lakáshitelekkel kapcsolatban a főtitkár hangsúlyozta: különbséget kell tenni a törlesztési késedelem és az olyan fokú késedelem között, amikor már végrehajtási eljárás indul.

A bankszövetség a legnagyobb lakásfinanszírozó - a piac 80 százalékát lefedő - bankokra kiterjedő gyors felmérése szerint az idén mintegy 6 ezer esetben juthat el a fizetési késedelem a végrehajtásig. Még ez esetben is - attól függően, hogy a szerződés mit enged meg - vannak azonban lehetőségek, például az adós a bankkal együttműködve értékesítheti a lakást - hívta fel a figyelmet.

A bankszövetségnél úgy számolnak, hogy a mintegy 700 ezer lakáshitel kevesebb mint 1 százaléka kerül végrehajtásra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is beszámítva - így 1,4 millió hitelről van szó -, még kisebb a végrehajtások aránya.

A főtitkár szerint a hatezres szám önmagában magas, mintegy két és félszerese az elmúlt évinek, amellyel "foglalkozni kell".

Arról a korábban ismertetett kormányzati elképzelésről, amely szerint általános érvényű szabályozássá tennék a devizahitelesek megsegítését célzó megállapodásban foglaltakat (ez az új kabinet Válságkezelés és bizalomerősítés címet viselő egyéves cselekvési tervében szerepel) Nyers Rezső úgy vélekedett, hogy azok rendkívüli időkben követendő szükségmegoldások, nem biztos, hogy célszerű hosszú időre, jogszabályban rögzíteni.

A devizában való törlesztésre a főtitkár szerint minimális a valós igény. Annak megfontolását, hogy a devizaalapú hiteleket devizában is megfizethessék az ügyfelek, a PSZÁF javasolta nemrég vezetői körlevelében, az ügyfelekre nehezedő terhek mérséklése érdekében.