Bagdad ostromára készülnek a szövetségesek, az amerikai 3. gyalogsági hadosztály páncélosai 80 kilométerre vannak az iraki fővárostól. Mint azt Tony Blair miniszterelnök bejelentette a brit parlamentben, a szövetséges egységeknek az iraki Köztársasági Gárda Medina Hadosztályával kell szembenézniük, ha még közelebb akarnak jutni a városhoz. A bagdadi ostromot készítette elő a B-52-esek hétfő éjjeli bombázása is.
A hatalmas gépek a Köztársasági Gárda város körüli állásaira ürítették ki bombaterhüket keddre virradó éjszaka. A légierő a brit SAS és az amerikai Delta Force különleges kommandós egységek információi alapján támadja az iraki egységeket. A légi hadművelet várhatóan napokig eltart. A szövetséges hadvezetés szerint a hadászati bombázókkal, Apache helikopterekkel, brit Harrier vadászgépekkel és amerikai A10-es páncélos-elhárító gépekkel folyó légi hadjárat máris "jelentősen leértékelte" az elit iraki hadosztályt.
A szövetségesek ugyanakkor komolyan tartanak a gárda egységeivel való összecsapásoktól, Tony Blair kijelentette, "kritikus pillanat" lesz, amikor a szövetségesek megütköznek a Medinával. Az aggodalmat csak növelheti, hogy egy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint az iraki vezetők felhatalmazták a Köztársasági Gárdát, hogy vegyi fegyvert vessen be, ha az amerikai-brit erők lépik át a Bagdad körül húzott "vörös vonalat". Korábban Colin Powell amerikai külügyminiszter is azzal vádolta a bagdadi rezsimet, hogy vegyi fegyver alkalmazását tervezi Irak déli részén.
A brit The Times napilap szerint az amerikai előőrsök 30 kilométerre vannak a Bagdadot védő 30 ezer fős Medina Hadosztály frontvonalától, eközben lassan felzárkózik hozzájuk a teljes hadoszlop, amely összesen 60 ezer szövetséges katonát jelent. A Bagdad elleni szárazföldi offenzívához a szövetségesek a 60 ezer katonán kívül 400 Abrams M1-es harckocsit és száz Apache támadó helikoptert vonnak össze.
Bagdadot a Köztársasági Gárda összesen három, jól beásott hadosztálya védi nyugaton, délen és keleten, a város határától körülbelül 48 kilométerre - írta a The Times. Brit katonai források azt mondták a lapnak, hogy mielőtt a szövetségesek megkezdenék előrenyomulásukat Bagdad felé, ezeknek a hadosztályoknak vagy meg kell adniuk magukat, vagy meg kell őket semmisíteni. A Köztársasági Gárda három hadosztályának összesen 500 harckocsija van.
A szövetséges stratégia szerint frontvonalat alakítanak ki a síita központtól, Kerbelától kiindulva kelet felé, befogva a Bagdadba vezető két fő országutat. A front mindaddig nem mozdul, amíg a légierő - valamint a földi rakétaütegek - folytatják a Köztársasági Gárda felmorzsolását.
Bagdad közben füstfüggöny mögé rejtőzött: az irakiak olajtartályokat gyújtottak fel a város határában, hogy megnehezítsék a szövetséges légierő dolgát, de nem segít a szövetségeseknek az időjárás sem. A Bagdad felé tartó erők homokviharba kerültek, amely a látótávolságot alig 500 méterre csökkentette - jelentette a BBC munkatársa az amerikai 3. gyalogos hadosztály állásaiból, a Bagdadtól 160 kilométerre lévő Nadzsaf körzetében. Az öbölbeli amerikai felsőbb hadvezetés szerint a homokvihar komoly problémát okozhat a következő napokban az előrenyomulásban.
Átkelés Násziríjánál
Amerikai tengerészgyalogosok konvoja kedden délelőtt átkelt Násziríjánál az Eufrátesz folyón és a Szaddám-csatornán. A hírt az amerikai egységekkel tartó Reuters tudósítója közölte. Az amerikaiak már két napja próbáltak átkelni az Eufrátesz folyón. Kedden a reggeli órákban az amerikai tengerészgyalogosok és az iraki erők között heves harcok folytak.
Az átkelés azért fontos, mert a szövetségesek az Eufrátesz bal partján is szeretnék megközelíteni az iraki fővárost. Míg a folyó jobb partján lévő egységek alig 100 kilométernyire vannak Bagdadtól, addig a bal parton még 375 kilométer vár a brit-amerikai katonákra Bagdad határáig, igaz, a Köztársasági Gárda állásai ennél közelebb vannak.
Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint az amerikai-brit támadó egységek kedden elfoglalták Násziríja vasúti pályaudvarát, amely fontos stratégiai pontnak számít a térségben. Egy iráni hírügynökség jelentése szerint pedig a város bombázásában meghalt Atta Sahin, a kormányzó Baasz Párt helyi vezetője és több magas rangú pártfunkcionárius, akik részt vettek a harcokban. Az IRNA iráni hírügynökség az iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsára hivatkozva jelentette ezt.