Félnek a bászrai vezetők a lakosság bosszújától

Meg akarják magukat adni az Irakban kormányzó Baath Párt bászrai vezetői a várost ostromló brit erőknek - írja az Asark al-Auszat című arab újság szombati számában. A lap szerint a Baath Párt bászrai vezetői Mohamed al-Boszlimi síita paphoz eljuttatott üzenetükben jelezték: tartanak a helyi lakosság megtorlásától, ezért szeretnének megállapodást kötni megadásukról, ha Bagdad elesik.

Bagdad elesése után megadnák magukat a brit csapatoknak a Baath Párt bászrai vezetői. A párt képviselői Mohamed al-Boszlimi síita paphoz eljutatott üzenetükben azért ajánlják fel megadásukat, mert - mint jelzik - tartanak a lakosság megtorlásától. Azt mondták, hogy félnek, de megadják magukat, amint Bagdad elesik - idézte a Reuters brit hírügynökség Mohamed al-Boszlimit.

A pap, aki elmondása szerint két nappal ezelőtt találkozott a Baath Párt tizenkét magas rangú bászrai tisztségviselőjével, hozzátette: a pártvezetők akkor is feladnák magukat, ha a szövetségesek bevonulnak a városba. Al-Boszlimi szerint az iraki lakosság körében gyűlölt pártvezetők védelmet kérnek a népharaggal szemben arra az esetre, ha leteszik a fegyvert.

A brit erők már a március 20-án megindult háború kezdetén ostromgyűrűbe fogták a várost. A szövetségesek abban reménykedtek, hogy a másfélmilliós város síita többségű lakossága fellázad Szaddám Huszein iraki elnök és a szunnita muzulmán iraki elit uralma ellen, ahogyan ez az 1991-es Öböl-háború után is történt.

A várt felkelés azonban elmaradt. Az Öböl-háború utáni lázadást az iraki kormányzat ugyanis leverte, miután a bászraiak által remélt amerikai támogatás elmaradt. Elemzők szerint a város lakói most túlságosan bizonytalanok az események kimenetelét illetően ahhoz, hogy megkockáztassanak egy újabb felkelést. A brit katonák ezért a mostani háború során gyors, rajtütésszerű akciókat hajtanak végre Bászrában az iraki kormányzathoz hű személyek és fegyveresek ellen.