Miután 2010-ben a Fidesz nagy többséggel megnyerte az országgyűlési választásokat, Orbán Viktor szinte minden beszédében elmondta, hogy ez a győzelem felér egy új rendszerváltással, és egy új, “sikeres és virágzó” korszak, a “magyarok új, igazságos évszázadának" kezdete lesz.
Ezt a fordulatot az elmúlt négy évben elmondott beszédeiben is gyakran használta, az utóbbi időben pedig, főként az idei tavaszi választáshoz közeledve már szinte minden szónoklatába beleszőtte valamilyen új korszak nyitányát.
Legutóbb a múlt héten, a Tisza-szobor avatásán beszélt arról, hogy ha egy szobor ledöntése egy korszak végét is jelentheti, akkor egy szobor felállítása egy korszak kezdete is lehet. “Vajon túlzás-e, indokolatlan-e, vajon délibábos reménykedés-e azt gondolnunk, hogyha Tisza meggyilkolása, majd emlékművének lerombolása egy-egy nemzetvesztő korszak kezdete volt, most az újraállítása talán egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet?” - kérdezte. Ez a fordulat nem először kerül elő a beszédeiben, már tavaly, a rimaszombati templom átadásán is említette, bár akkor nem arról beszélt, hogy ez a korszak előttünk áll, hanem arról, hogy már 2010-ben elkezdődött.
Az biztos, hogy Orbán a 2010-es választásokat fontos korszakhatárnak tartja, és az is világosan kiderül a beszédeiből, hogy ezzel egy időben a világban is korszakos változásokat vél felfedezni (erről hosszan és részletesen beszélt 2011-ben a Bálványosi Szabadegyetemen elmondott beszédében.) A 2014-es választásokat is többször nevezte egy korszak lezárásának és egy új korszak kezdetének.
Az elmúlt négy év kormányfői beszédeiből kiderül, hogy Orbán Viktor szerint már lezárult
Mindezek mellett ugyanebben a négy évben elkezdődött
És ugyan Orbán nem a korszak szót használta, de a miniszterelnöki beszédek szerint elérkezett
Az előttünk álló időszakról pedig a következőket mondta:
Mindezt időrendben is megmutatjuk az alábbi idővonalon.